Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-22 / 16. szám

IV. évfolyam. Keszthely, 1900. április 22. j / 16. szám. Kéziratokat nem adunk vissza Régi nóta. A Balaton vizének kiöntése, külö­nösen a somogyi parton oly nagy mé­retű, hogy alig emlékezünk hasonló ára­dásra. Az 1896-iki vízállás még a fürdő­évad kezdetén is oly magas volt, hogy az nszni nem tudóknak veszélyessé kez­dett válni a fürdés. Az emiitett év vízállása pedig kisebb volt az ideinél s épen ezért valószínűnek tartjuk, hogy az idei nyáron is tulmagas lesz a víz­állás. Mai napig a somogyi part igen nagy része el van öntve. A fürdőtele­pek el vannak árasztva vizzel. Kevés bizalommal lehetünk a viz visszaíolyá­sára. A nj'ári évad küszöbére érve, a somogyi part minden valószínűség mel­lett vízben fog állani vagj T legalább is nagy akadáh'ok fognak felmerülni az oda törekvő fürdő közönség elé, a hol már évek óta nagyszámú fürdővendég sereglett össze. A Balatontól szenvedett eme csa­pás igen könnj'en változásokat fog elő­idézni a fürdőtelepeken, azért nekünk, valamint a zalai oldalon fekvő fürdők tulajdonosainak mindent el kell követ­nünk és pedig idejében, nehogy megle­petéseknek legyünk kitéve, melyek igen könnyen csorbát ejthetnek jó hírnevün­kön. Nem célunk jelen felszólamlásunk­ban a fürdő-bizottság jogkörébe vágni; meg vagyunk győződve, hogy az idén is, uev mint az előző években mindent ' O J el fog követni, a mivel az ide törekvő vendégek igényeit kielégíti, sőt szóra­koztató, mulattató programmról is fog gondoskodni. Mindazonáltal aggodal­munknak is kifejezést akarunk adni, mert tartunk attól, hogy a fennálló kö­rülmények miatt esetleg tömegesebb lá­togatás elvakítja közönségünket és igen könnyen a kizsarolás veszedelmes stá­diumába esünk, mivel azután helyrehoz­hatatlan kárt okozunk önmagunknak a jövőre nézve és, a mi a legnagyobb baj lenne, rossz hírnevünk messze földet be­járná. Azért az idén különösen szükség volna a kiadandó lakások számát már jó eleve összeírni az összeg megjelölésé­vel. hogy a jelentkezőknek idejében szolgálhatnánk felvilágosítással és útba­igazítással; ha ezt elmulasztjuk, az eset­leges nagyobb keresletnél annyira fel­szökik majd a lakások ára, hogy önma­gunk is megsokaljuk. Az ilyenszerü el­járással azután igen sok vendéget el­riasztunk, kik többé tájunkra sem fog­nak nézni, pedig nekünk tervszerűen arra kell törekednünk, hogv állandó vendégeinket ne csak megtartsuk, ha­nem ujakkaJ szaporítsuk. Ha fürdő-vendégeink számát évről­évre növelhetjük, ugy az erkölcsi dicső­ségen kívül anyagi előnyök sem fognak elmaradni. Kötelességünknek tartsuk te­hát mindent elkövetni, mivel e tisztes­séges és városunkra nézve vitális célt biztosíthatjuk. Talán nem végzünk fölösleges mun­Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenkint egyszer: vasrtrnnp. Szerkesztőség KESZTHELY, FŐGIMN ÉPÜLET. Kidóhivatal a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzes­utalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalhoz kérünk. LAPTULAJDONOS A SZERKESZTŐSÉG. FELELŐS SZERKESZTŐ MAGASHÁZY ANTAL DR. KIADÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF. Előfizetési árak Egész évre .... Fél évre Negyed évre . . . , Egyes szám ára 10 korona 5 „ 2 „ 50 IIII ér ... 20 „ Nyilttér uetítsora 50 fillér. A BALATONVIDÉK" TÁRCÁJA" Ha örök álomra.. Vörösmarty. Irta s a keszthelyi kath. legényegylet Vörösmarty-ün­nepén,1900. április 16-án, felolvasta Haraszti Sándor dr. ország nem volt, hanem lesz ; Vörösmarty Szó­zatában ápolta a jobb kor reméltét. Még jönni kell, még jöani fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakáu. 1900 december 1-én lesz 100 éve, hogy Vörösmarty Mihály született Puszta-Nyéken, Fehérmegyében, hol atyja a Nádasdy grófok gazdatisztje volt. 11 éves korában hagyta el a szülei házat s Fehérvárra ment a gimnáziumba, hol öt osztályt végzett. 1816-ban atyja Pestre vitte a gimn. VI. osztályába. A középiskola be­fejezése után a pesti egyetemen tanulta a böl­cseletet és jogot. Egyetemi tanulmányainak megkezdésével egyúttal a szenvedések iskolá­jába is beiratkozott az ifjú Vörösmarty. 17 éves korában elveszil ette édesatyját s anyja 9 gyerme­kével a legnagyobb szegénységbeumaradt. De Ma­gyarország leendő nagy költője felett őrködött az isteni gondviselés ; a kiváló tehetségű és szelid lelkű ifjú még ugyanazon év novemberé­ben az előkelő Perczel családhoz jutott neve­lőnek. Perczel Sándor három fiát tanította : Móricot, Miklóst és Bélát, kiknek szabadság­harcunkban s későbbi politikai életünkben ki­váló szerep jutott. Tanuló pályája tehát auya­Hci örök ('donira fejemet lehajtom ; Itt legyen a .sírom a Balatonparton, Fészketrejtő berek árnyán ide ássál:: Hadd halljam a ringó habok suttogását. Ez a megszakadt szív — mely annyit fájt itt-ott — Megérzi, megérti azt a sok szent titkot, Mit a ringó habok majd egymásnak adnak \ Midőn a hullámok gyöngyei dagadnak. Edes lesz itt álmom, édes pihenésem; — De mire is várok? de minek is késem? Akit, lépten-nyomon üldöz «-sujt az átok» — Ássátok azt a sírt. . . ássátok •. . ássátok. . • — Ahová megfáradt fejemet lehajtom ; Itt legyen a sírom a Balatonparton, — Melget ágg imádott ez a fájó lélek . . Áldott légyen a perc: melyben ide térek. SOOS LAJOS. A magyar nemzet nagy ünnepre készül. Költészetünk legnagyobb mesterének, a magyar költő-király születésének 100-ik évfordulója al­kalmával a kegyelat és hála méltó áídozatát akarja bemutatni, melylyel Vörösmarty dicső emlékének tartozik. Az ünnep eszméjét a Buda­pesti Kath. Kör pendítette meg s az eszme viszhangra talált országszerte, amerre Zalán futását avagy Csongor és Tündét ismerik, ahol Szép Ilonkát s A vén cigányt szavalják s ahol a Keserű pohár s a Szózat fenséges sorait éneklik. A keszthelyi kath. legényegylet önmagát tisztelte meg, mikor évi ünnepei sorába vette Vörösmarty emlékünnepét, mert Vörösmarty mint fényes meteor ragyogott irodalmunk egén negyedszázadon át s megjelelte az irányt, melyen költőinknek haladniok kell, hogy a magyar nemzet szivéhez megtalálják az utat. Az volt Vörösmarty Mihály költészetünkben, ami Széche­nyi István gróf volt politikai és társadalmi téreD : a reménytől megfosztott, csüggedt ma­j gyar nemzetnek uj életrekeltője. Széchenyi ki­I mondotta Hitelében a vigasztaló jelszót : Magyar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom