Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 140 — gensfragen deutscher Klőster im 12. Jahrhundert. Leipzig, 1902., ciszterci vonatkozásban pedig- P/leger L.: Die Cistercienser und das Papstum im 12. Jahrhundert. Cist. Chron. 22:353. A XV. századra vonatkozólag- 1. Haid K. két közlését: Cisterciensia aus dem Reg-estum Klemens V. Cist. Chron. 39:1. és Cist. Suppliken aus dem Pontifikat Klemens VI. Cist. Chron. 22:33. A konstanci zsinat ciszterci vonatkozását I. többek között Arnold A. cikkében: Mattheus Steynhus, der Cist. Prediger auf dem Konstanzer Konzil. Cist. Chron. 48: 226. és Békefi: Pilis I. 399. A cisztercieknek adott pápai kiváltságok, engedélyek stb. a Cist. Chron. következő helyein találhatók: 4:28. 17:246. 18:148. 18:187. 20:247. 20-.284. 27:245. 28:17. 28:45. 28:195. 28 : 237. 32 :156. 33:11. 33 : 24. 34 : 75. 36: 1. 36 : 77. 36 :133. 37 :169. 40:173. 45:161. A példaképen felhozott (54- 55. 1.) pápai megbízatások az illető monostor történetében bővebben olvashatók az alábbi helyeken (Cikadoré:) Békefi: Cikádor 65. 73. 77. (Egresé:) Bósz 39. 40. (Kercé:) Baumgartner 61. (Pornóé:) Horváth E. 19. (Savniké:) Deákij 25. (Zircé:) Horváth K.: Zirc-27. 38. 48. 49. 51. 55. A nagykáptalan kérelmét a pápához (55. I.) 1. Canivez I. 385. A papság szerepének az állam életében (56. 1.) összefoglalását Békefi könyvéből vettük: Pilis I. 158. Szent Bernát levele III. Konrádhoz (56. 1.) Piszter I. fordítása: I. 507. Tőle való az 57. 1. három idézete is: I. 509. 515. és 555. A VII. Lajos idején uralkodó viszonyokról (57. 1.) 1. ugyancsak Piszter könyvét: I. 560. Szent Bernát politikai működésére nézve újabb értekezés Haid K. : Bernhard von Clairvaux als Politiker. Cist. Chron. 50:33. Ugyancsak ő közölt adatokat a ciszterciek ezirányú működéséről: Zwei neueste Schriften über die politische Haltung mittelalterlicher Cistercienser. Cist. Chron. 48:10. I. Frigyes, Alfonz és Szent Lajos adatait (58. 1.) 1. Kiss I 28—29. Oroszlánszivü Richárdról (58. 1.) Pfeiffer E. közölt két tanulmányt: Die deutsche Gefangenschaft Richards Lőwenherz von England und die Cistercienser 1192—94. Cist. Chron. 49:193. és Kőnig Richárd Lőwenherz von England als Wohltáler des Cist. Ordens. Cist. Chron. 49:328 A német királyok magatartásáról a ciszterciek iránt összefoglaló mű Opladen P.: Die Stellung der deutschen Kőnige zu den Orden im dreizehnten Jahrhundert. Bonn, 1908. továbbá Lanz G.: Habsburg und Citeaux. Cist. Chron. 10:9. A magyar királyoknak a ciszterciekkel való kapcsolatára (58. 1.) forrásaim voltak: II. Géza első telepítésére Békefi-. Cikádor 5. III. Béla alapításait s a rá vonatkozó irodalmat 1. a 127 lapon 2—6. sz. a. Imre király 1198-i levelét a Batthyány-Strqttmann hercegi család körmendi levéltárából közölte és feldolgozta Kalász 136. A zirci feliratos kőről szól Horváth K.: Zirc 5. és Kiss II. 34. Gertrúd eltemetéséről Pilisen 1. Békefi: Pilis I. 241. Jolánta nyugvóhelyéről Bósz 22. 1. Hóman szerint II. Endrét is Egresen •• temették el. (Magyar Történet I. 514.) A pilisi ciszterciek részvételéről a magyar keresztes hadjáratban ír Békefi: Pilis I. 161. Ugyanezen a helyen található János pilisi apát szereplésének leírása. IV. Béla aranypecsétes oklevelének hasonmását közli Békefi: Pilis I köt. végén. IV. László időzését Zircen 1. Horváth K. : Zirc 19., Egresen Bósz 28. A savniki apát szerepét 1. Deáky 27. Károly Róbert kiváltságairól majd minden apátságtörténetünk szól. A ciszterciek szerepe az Achen-i magyar kápolna ügyében olvasható Békefi: Pilis I. 162. Zsigmond kerci időzésére forrás Baumgartner 29. A savniki apát lengyel küldetéséről I. Deáky Pl.: i. ni. 28. Mátyás király viszonyával a ciszterciekhez (59. 1.) Békefi R. foglalkozott. Erre vonatkozó írásai: Hunyadi