Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

- Í4Í Mátyás a ciszterciek reformátora. Akadémiai Értesítő 1894. 712. bővebben: Pásztó I. 79. A ciszterci monostorok hiteleshelyi működéséről az egyes apátságtörténetek szólnak. így Békefi: Cikádor 34. Bósz 36. Baumgartner 55. Békefi: Emlékkönyv 14. Deáky 45. Horváth E. 20. és Bélakútéról Pataki 36. 38. Megérné a fáradságot ciszterci apátságaink hiteleshelyi működésének behatóbb vizsgálata, épen így az apátságok kétféle pecséteivel (apáti és konventi) való foglalkozás. V. ö. Müller G.: Von den Siegeln im Orden. Cist. Chron. 31 : 1. és Békefi: Pilis I. 260. Tisztázásra vár még a ciszterci apátságok szerepe Hazánk sóellátása körül. Csak egy példát erre: Szentgotthárd évente 20.000 zuán (kocka) sót szállít Szentgotthárdra, amiért 250 márka szállítási díj illeti. Hogy azonban ezért milyen munka járt, megítélhetjük abból, hogy ha egy szekérre 100 db. kősót számítunk (Erdélyi L.: A pannonhalmi főapátság-története, Budapest, 1902. I. 188.) úgy a 20.000 db. épen 200 szekérre való volt. Ilyen arányú szállítást csak a nagybirtok tudott akadálytalanul lebonyolítani. (Kalász 115.) 7. Ciszterciek a honvédelem szolgálatában. Szent Bernát véleményét a katonáskodásról, háborúról, katonai magatartásról, hősi halálról (60—63. 1.) 1. Piszter I. 381. sköv. A 60. 1. első idézete megtalálható u. ott 159.1., a második idézet lelőhelye Halász P.: A ciszterci lelkiség c. értekezése, Papi Lelkiség 1942—43. 5. sz. 4. A ciszterci vonatkozású lovagrendekről (63. 1.) jóformán csak a spanyolok írtak. Fontosabb munkák Dias de la Carrera : Definiciones de la Orden y Caballeria de Calatrava. Madrid, 1661. Guillomar M. : De las órdenes militares de Calatrava, Santiago, Alcantara y Montesa. Madrid, 1825. Arcelin A. : Morimond et les milices chevaleresques d'Espagne et de Portugál. Chaumont, 1864. Guerray F. : Orden de Calatrava. Madrid, 1864. Bethancourt F. : História heráldica de la Monarquía Espanola. Madrid, 1902. Vielva R. : Ordenes Militares de Santiago, Alcantara, Calatrava y Montesa. Madrid, 1927. A savniki apát személyes hadbavonulásáról szóló adatot (64. 1.) Deáky 37. vettük. A pilisi ciszterciek szerepét a pozsonyi vár építésénél (65. 1.) tárgyalja Békefi: Pilis I. 205. Topuszkó várépítését 1. Lakatos 39. Kitisztázásra vár még a savniki ciszterciek szerepe a Hernád völgyében a Zelená Hora nevű magaslaton fekvő Marcelvára körül. (Deáky 42.) Dobra várának építéséről (65 1.) szól Kalász 123. A ciszterci monostorok körülkerítéséről (65. 1.) írt Miiller G.: Die Einfriedung der Klosteranlage. Cist. Chron. 33:17. Claravallis kőkerítésének hossza 4 km. volt. (Piszter I. 110.) A péterváradi erőd ciszterci építéséről (66. 1.) Pataki 21. A ciszterciek hadtörténeti búvárlataira példa Pataki V. új megállapításokat tartalmazó alapos tanulmánya : A _XVI. századi várépítés Magyarországon. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Evkönyvében, I. évf. (különlenyomatban is). Tőle való az egri vár ásatásainak összefoglalása is : Az egri vár élete címen, a Ciszterci Rend egri Szent Bernát-gimnáziumának 1933—34. évi értesítőjében. Ciszterci monostoraink helyzetét a török időkben (67. 1.) 1. az egyes apátságok történe-^ tében. Nyugati monostoraink ebben az időben aránylag békésebb időket éltek, pusztulásuk legalábbis nem olyan általános, mint nálunk. De ezért ezek is nehéz napokat éltek át némelykor. L. erre vonatkozólag Pexa A. : Heiligenkreuz zur Zeit des 2. Türkeneinfalles im J. 1683. Cist. Chron. 43 : 69. Schmidt V.: Cist. Flüchtlinge im Dreissigjáhrigen Krieg. Cist. Chron. 30 : 31. Schenk S. : Religiősen von Ossek in preussischer Gefangenschaft. Cist. Chron. 19 : 161. Wellstein G. : Die Abtei Marienstatt als Feldlazarett. Cist. Chron.