Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 86 — A ciszterci borkereskedelem alapja a nagyarányú szőlőmívelés. Ez már hosszú múltra tekint vissza Hazánkban is, amikor a ciszterciek hozzánk megérkeznek. Itt tehát nem is a kezdeményezés a feladatuk, hanem a nemesítés, ezáltal a magyar bortermelés fellendítése, terjesztése. A Ciszterci Rend francia anyamonostorai Burgundia és Champagne vidékéről mindenfelé elterjesztik a nemesebb francia szőlőfajokat; már a legelső telepítő-rajok magukkal viszik a szőlővesszőt, a szőlő trágyázásának nálunk még alig ismert szokását, egyáltalán a szőlőművelés célravezetőbb módját. Valóban, Hazánkban is nagyarányú bortermelés indul meg ciszterci monostoraink birtokain. S hogy ez nem volt csekély eredményű, néhány okleveles adatunk is bizonyítja. Cikádor bortermelésének ügye pl. még a pápa elé is eljutott. A monostor ugyanis nemcsak új szőlőtelepeket létesített, hanem régi szőlőket is igen szívesen megvásárolt, s azokat felújítva, nagyarányúvá fejlesztette szőlőmívelését. Ez Kalán pécsi püspököt annál inkább bántotta, mert ha egyszer a szőlők vétel útján a ciszterciek kezébe jutnak, többé a püspöknek nem jár utánuk tized, minthogy a ciszterciek birtokaik után tizedmentességet élveznek. III. Ince pápához fordul tehát a püspök, s az felszólítja 1213-ban a cisztercieket, hogy hagyjanak fel a szőlők összevásárlásával, mert különben az összeülőben levő zsinat kiváltságaikat megszorítja, vagy egészen el is törli. Zirc szőlőjéről 1396-ból van adatunk, s azt látjuk belőle, hogy a monostor ha egyszer közeli környéke nem alkalmas szőlőmívelésre, — mint ahogy Zirc ma sem alkalmas erre, — távolabbi helyen vásárolt, vagy cserélt magának szőlőbirtokot. Zirc szőlője pl. a Balaton partján fekszik. — Topuszkó a XIII. században számos nagykiterjedésű szőlő birtokosa: egyik szőlőjét „nagy szőlő" néven emlegetik az oklevelek. — Szentgotthárd már 1198-ban 28 drb. szőlőt mond magáénak. — Eger híres borát a káptalan mellett a bélháromkúti monostor hatásának is tulajdonítják. Tudjuk a monostor történetéből, hogy Ostoros nevű birtokára a XV. század negyvenes éveiben szőlőmíveseket telepít, s nekik a földesúri kilencedet is elengedi. — Érdekes adataink vannak Bélakút bortermeléséről. Megkapják a királytól Sasad, Budaörs, Kelenföld bordézsmáját; ezen az utóbbi helyen pincészetet rendeznek be, oda gyűjtik a dézsmaborokat, kezelik és raktározzák, előkészítik a kimérésre és távolsági szállításra. A pincemesterek közül kettőt névszerint is ismerünk: Hencs és János munkástestvéreket. Bélakútnak nagykiterjedésű szőlői vannak a péterváradi és kamanci hegyeken s a híres szerémségi bornak egyik főtermelője épen a monostor. Kölföldi monostoraink közül Claravallisnak volt a legnagyobb szőlőtermelése. Pincészetét több szemtanú leírta; az óriáshordók méretei alapján következtetjük, hogy azok mellett eltörpültek a világhíres Heidelberg-i hordók is. . A bor értékesítésére nézve tudnunk kell, hogy magában a monostorban keveset fogyasztottak. A szerzetes napi adagja 2.5 dl. volt körülbelül,