Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 87 — a munkástestvérek nem fogyasztottak. így a bor nagyobbik része eladásra került. Ez nem volt nehéz, mivel a monostorok rendszerint minőségben és kezelésben a legjobb borokat tudták piacra vinni, s így nem nagyon kellett azokat cégérezni. Három csoportba osztották a bort: finom, jó és közönséges. Nagyban és kicsinyben történik a bor eladása. A kimérés a legelső időkben tilos, arra a szabályok semmi módot nem adnak. Ezt az 1152-ből való rendelkezést azonban 1182-ben a nagykáptalan akként módosította, hogy a monostor eladhatja a bort világi embernek, aki a monostor, vagy major területén kívül kiméri. A XIII. század közepétől azonban már maga a monostor is mérheti a bort kicsiben ha van olyan embere, aki a felelősséget magára vállalva el tudja ezt látni. Kezdettől fogva szabad volt azonban a bor nagyban vajó eladása. Szállították is a monostorok boraikat messze vidékre szekéren, vagy hajón, mint pl. Himmerod. A ciszterci pincék borai sok helyen erős vetélytársai lettek a borkereskedők borainak. Hazánkban a bélakúti monostornak volt a legnagyobb borkereskedelme. A híres szerémségi bort, amit a Fruskagora lankáin a magukültette és idegenek által saját területükön ültetett szőlőkben szüreteltek, főleg szegedi borkereskedőknek adták el. A Szerémség borát az egész középkoron át a borok királyaként emlegették, mint ma a tokajit. Nem csoda, ha a szegedi kereskedők maguk is szereztek szőlőket a péterváradi és kamanci szőlőhegyeken, s az apátságtól boraik részére a dunai réven megszerezték a révmentességet. Ez az apátság közvetve is előmozdította a Szerémség szőlőtermelését azáltal, hogy a saját szőlősgazdáinak adott kiváltságokkal példát adott az idegen, szegedi és budai szőlősgazdáknak a termelést olyannyira előmozdító kiváltságok szerzésére. Mátyás 1471-ben ki is veszi őket az apátság vámszedése alól a szürethelyen fizetendő négy dénár kivételével, a monostor egyik kommendátor-apátja pedig a csöbörpénz dolgában részesíti őket az apátság szőlősgazdáinak ősi kiváltságában. Ciszterci birtokainkon ma is van ipar és kereskedelem. Az uradalmaknál mellőzhetetlen állandó iparosok alkalmazásán kívül, minden ciszterci uradalom maga dolgozza fel és értékesíti termeivényeinek jórészét. Ma a Zirci Apátság birtokain malmok, szeszgyárak és finomítók, fűrésztelepek dolgoznak, a bortermelő középpontokban pincék vannak, Zirc mellett pedig egy újszerű gyümölcsraktározó működik. Ezen a téren azonban még nem teljes a birtokok kiépítettsége: csak legújabban létesült a legnagyobb uradalomban egy keményítő- és olajgyár. A meglévő üzemek mindegyike nagyteljesítményű, s nem csupán a saját termést dolgozza fel, hanem vásárol is feldolgozásra váró nyersanyagot. Legutóbb pedig az egyik malom mint a Hombár főbizományosa működött, az olajgyár viszont feldolgozott beutalt anyagot is. De a ciszterciek iparban és kereskedelemben való részvételének van egy egészen új módja is: a bekapcsolódás az érdekeltségekbe. A Zirci