Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 74 — állomásként mocsaras vidéken épült, „a romlott levegőtől, mely őket meg­fertőzte" egymásután haltak meg az ott dolgozó szerzetesek. Az emberi mű­velődés terjesztése tehát megkövetelte a maga emberáldozatát a ciszterciek soraiból is. — Ezzel a munkával szerezték a ciszterciek birtokaik nagyobbik részét, amint erről igen sok okiratunk tanúskodik. Előfordul ugyan kész te­rületek ajándékozása is a ciszterci monostorok részére, az alapító és adomá­nyozó levelek azonban rendszerint műveletlen, értéktelen, az emberi haladás­nak csak akadályt jelentő területek átengedéséről szólnak. Magyar monosto­raink mind ilyen, az emberi művelésbe még be nem kapcsolt területen léte­sülnek, közülük több a gyepűelvén. Annál magasztosabb a munkájuk: utat törni az emberi haladásnak olyan területre is, ahol addig ember alig járt, hozzá a békés munka eszközeivel és az elismerést nem váró névtelenségbe rejtőzve. Igen tekintélyes területekkel gyarapodott így Hazánk művelt területe a ciszterci monostorok révén ; a szentgotthárdi apátság területe pl. a XIII. században okleveleink alapján 200 négyzetkilométernél többre tehető, a bors­monostori apátság birtokterjedelme 1230 körül megüti a 20.000 holdat. Mind­kettő gyepűelvi területen feküdt, tehát épen honvédelmi okokból járhatatlan erdőség és mocsaras terület volt mindaddig, míg a ciszterci munka nem varázsolt oda virágzó mintagazdaságot, és ki nem terjesztette az ország belső, népesedési, művelődési, települési körét, (amit addig a gyepűvonal határolt,) egészen az ország politikai határáig. Ezt a térhódítást, majd a művelést is, a monostorból irányítják, de hogy annál eredményesebb legyen, a majorokból végzik. A majorépítést, egyáltalán a birtoklást, már a legrégebbi alkotmányozó írások is engedélyezik. „. . . saját használatunkra — mondja a nagykáptalan, — szabad birtokolnunk lakott helyektől távoleső szántóföldet, rétet, szőlőt, erdőt és vizeket, azon­kívül állatokat. Ezek művelése, tenyésztése és fenntartása végett közeiben­távolban birtokolhatunk majorokat." Az így alkotmányosan biztosított gaz­dasági terjeszkedés elsőbb a monostor környékén épít majorokat, de az is elv, hogy az egész területet mielőbb biztosítani kell a teljes majorhálózat ki­építésével. Ezért a ciszterci apátságok majorhálózata nem úgy jön létre, hogy a birtok középpontjában álló monostor körül létesített első major-gyűrű egyre tágul, hanem úgy, hogy bent a meghódításra váró egész terület belsejében szórványszerűen létesülnek a majorok, s ezek egyszerre kezdik ki az egész területet, mint megannyi támadópontok az emberi haladás szolgálatában. Ezt a pontos terv szerint folyó úttörő munkát élénken figyelik a főpapok és a világi uralkodók. Hálájukat és elismerésüket igyekeznek is kimutatni az állam helyett végzett nagyjelentőségű tevékenység iránt, s mindenféle kiváltságokkal halmozzák el a ciszterci monostorokat. A pápai kiváltságok sorában a tized­mentesség jelentette a legnagyobb gazdasági előnyt, királyaink kegyét jog­hatósági, adózási, bíráskodási és pénzváltással kapcsolatos kiváltságok jelzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom