Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 74 — állomásként mocsaras vidéken épült, „a romlott levegőtől, mely őket megfertőzte" egymásután haltak meg az ott dolgozó szerzetesek. Az emberi művelődés terjesztése tehát megkövetelte a maga emberáldozatát a ciszterciek soraiból is. — Ezzel a munkával szerezték a ciszterciek birtokaik nagyobbik részét, amint erről igen sok okiratunk tanúskodik. Előfordul ugyan kész területek ajándékozása is a ciszterci monostorok részére, az alapító és adományozó levelek azonban rendszerint műveletlen, értéktelen, az emberi haladásnak csak akadályt jelentő területek átengedéséről szólnak. Magyar monostoraink mind ilyen, az emberi művelésbe még be nem kapcsolt területen létesülnek, közülük több a gyepűelvén. Annál magasztosabb a munkájuk: utat törni az emberi haladásnak olyan területre is, ahol addig ember alig járt, hozzá a békés munka eszközeivel és az elismerést nem váró névtelenségbe rejtőzve. Igen tekintélyes területekkel gyarapodott így Hazánk művelt területe a ciszterci monostorok révén ; a szentgotthárdi apátság területe pl. a XIII. században okleveleink alapján 200 négyzetkilométernél többre tehető, a borsmonostori apátság birtokterjedelme 1230 körül megüti a 20.000 holdat. Mindkettő gyepűelvi területen feküdt, tehát épen honvédelmi okokból járhatatlan erdőség és mocsaras terület volt mindaddig, míg a ciszterci munka nem varázsolt oda virágzó mintagazdaságot, és ki nem terjesztette az ország belső, népesedési, művelődési, települési körét, (amit addig a gyepűvonal határolt,) egészen az ország politikai határáig. Ezt a térhódítást, majd a művelést is, a monostorból irányítják, de hogy annál eredményesebb legyen, a majorokból végzik. A majorépítést, egyáltalán a birtoklást, már a legrégebbi alkotmányozó írások is engedélyezik. „. . . saját használatunkra — mondja a nagykáptalan, — szabad birtokolnunk lakott helyektől távoleső szántóföldet, rétet, szőlőt, erdőt és vizeket, azonkívül állatokat. Ezek művelése, tenyésztése és fenntartása végett közeibentávolban birtokolhatunk majorokat." Az így alkotmányosan biztosított gazdasági terjeszkedés elsőbb a monostor környékén épít majorokat, de az is elv, hogy az egész területet mielőbb biztosítani kell a teljes majorhálózat kiépítésével. Ezért a ciszterci apátságok majorhálózata nem úgy jön létre, hogy a birtok középpontjában álló monostor körül létesített első major-gyűrű egyre tágul, hanem úgy, hogy bent a meghódításra váró egész terület belsejében szórványszerűen létesülnek a majorok, s ezek egyszerre kezdik ki az egész területet, mint megannyi támadópontok az emberi haladás szolgálatában. Ezt a pontos terv szerint folyó úttörő munkát élénken figyelik a főpapok és a világi uralkodók. Hálájukat és elismerésüket igyekeznek is kimutatni az állam helyett végzett nagyjelentőségű tevékenység iránt, s mindenféle kiváltságokkal halmozzák el a ciszterci monostorokat. A pápai kiváltságok sorában a tizedmentesség jelentette a legnagyobb gazdasági előnyt, királyaink kegyét joghatósági, adózási, bíráskodási és pénzváltással kapcsolatos kiváltságok jelzik.