Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 73 — árterület az adományozónak értéktelen s mostoha térmészeti adottságai miatt a művelődés terjedésének rendszerint nagy akadálya. Am épen ezért igazi ciszterci munkatér: talán ígéretes, de előkészítetlen, s hogy az emberi művelődésnek utat nyisson, előbb hosszú évekig tartó kemény munkát követel. Az ilyen ősvadon megszállása, átalakítása, igábatörése, mai szóval: az új gyarmat üzembehelyezése a legnagyobb tervszerűséggel történik. A Cistercium-i nagykáptalan megbízásából két-három apát az adományozóval egyetértve kiválasztja a helyet, írásban biztosítja annak határait, jogait és kiváltságait. „Az apátságnak — írja a 1231-i nagykáptalan, — amit a kalocsai érsek akar alapítani, kivizsgálását rábízzuk a szentgotthárdi, cikádori és pilisi apátokra, akik ha az összes körülmények szorgos vizsgálata után úgy látják jónak, küldjenek oda szerzetesi testületet a bakonyi apátságból, nem várva a nagykáptalan további felhatalmazását." A ciszterci monostor alapítása tehát egyformán jogi és gazdasági természetű ügy. Hogy pedig az ország esetleges külön adottságaival a Rend is mindenkor tudjon számolni, 1183-ban maga a Cistercium-i apát jön el III. Bélához, s megbeszéli vele a monostoralapítások terveit, elveit. Ha a bizottság mindent előkészített, csak akkor indul el a rajküldésre vállalkozó monostorból egy apát vezetésével a jól összeválogatott tizenkét tagú együttes. Magával hozza a kis . csapat az istenszolgálat legszükségesebb eszközeit és könyveit, a munka szerszámait, vetőmagot, oltógallyat, szőlővesszőt és mindent, amit csak hozhat, mindenekelőtt azonban az anyamonostorban szerzett gazdag ismereteket. Először az istenszolgálat 'indul az új telepen, utána rögtön a munka. S ettől a pillanattól kezdve összefonódik a monostor tevékenységének két szála : az imádság és a munka. Ezt a gyarmatosító munkát egy szóval jelölhetjük : talajtörés. Célja : elhódítani a természettől annyi területet, amennyi a gazdálkodáshoz, a megélhetéshez kell. Két iránya van : erdöirtás és talajszárítás. Gondos vizsgálat dönti el, hogy az irtásra kiszemelt terület alkalmas szántóföldnek ígérkezik-e, vagy maradjon erdő. Olyan területen, amelyik valami ok miatt előreláthatólag nem mutatkozott jónak az ekés művelésre, az erdőt továbbra is meghagyták. A kijelölt területen pedig munkábaáll a tűz és a fejsze. Egy-egy nyiladékkal elhatárolt erdőrész néha több napon át ég ; majd munkához lát az ember, s a leégett táblán lépésről-lépésre haladó nehéz munka árán a hamu és üszkös csonkok között előkeresi a talajt. A verejtékes munka nyomán lassan új vonás bontakozik ki a vidék arculatán : megszületett egy darab kenyéradó föld. — Derekas munka a vizek erejének megfékezése is. Folyót szabályozni, csatornahálózatot ásni, árkokat húzni s mindezt állandóan fenntartani nemcsak nehéz testi munka, hanem egészségtelen feladat is ; hősi elhatározás kell hozzá. Sokszor emberéletet is követel áldozatul. A Heisterbach-i monostor szerzetese, Caesarius, feljegyezte, hogy monostora egyik majorjában, mely a talajszárító^munkák végzésére előretolt