Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

8. A mezőgazdálkodás ciszterci munkásai. Kétségtelen, hogy Árpád-házi uralkodócsaládunkat, a szentek dinasztiáját, ciszterci monostoraink megalapításánál elsó'sorban vallási indítóokok vezették. II. András 1205-i alapítólevele szerint a topuszkói apátság azért létesül, hogy „a Clairvaux-ból betelepülő' ciszterciek dicsérhessék ott a Magasságbelit." De az alapítók világosan látták azt is, hogy a ciszterciekben nemzetünk számára olyan munkatársakat kaphatnak, akik az akkor hiányzó állami szervek helyett a legnagyobb hozzáértéssel, megbízhatósággal és jóakarattal tudják szolgálni a nemzet fejlődését és a nép javát, — a békés építőmunka vonalán. A ciszterciek szívesen vállaltak minden feladatot, s imádságos életük, rhint első kötelességük mellett Hazánk földjén mintegy 25 monostorban olyan munkát végeztek, hogy annak szemléleténél ma, a szervezés és a legnagyobb teljesítmények korában is a legszebb elismeréssel adózik a művelődéstörténelem. Szigorú előírás volt a cisztercieknél az, hogy monostoraik számára embernemiakta területet válasszanak. „Városokban, falvakban egyetlen szerzetesházat sem szabad építenünk, hanem az emberi forgalomtól távoleső helyeken" — mondja az 1134-i nagykáptalan. Ez azért van így egyrészt, — mint az ősi alkotmány mondja, — „hogy ott gazdagabb lelki gyümölcsöket érlelve s nyugodtabb lélekkel szolgálják az Istent" másrészt, hogy annál jobban megbecsüljék a munka értékét, minél keményebb küzdelem árán kell elhódítaniok a vad természettől megélhetésük lehetőségét. A szerzetesi telep ősi szokás szerint völgyet keres, hogy „a szerzeteseknek a monostorból csak az ég felé legyen kilátásuk." Szent Bernát nevéhez kapcsolódik a Ciszterci Rendet jellemző mondás, hogy a völgyeket szerette. Hazánkban Cikádor a Sárvíz posványai között, Egres a Maros kiöntései mentén, Zirc az ős Bakony erdejében, Szentgotthárd a Rába mocsarainál, Pilis a Pilis hegy tövében, Pásztó a Mátra lábánál, Borsmonostor a Répce mocsárvölgyében, Kerc az erdélyi havasok alatt, Topuszkó a Glina völgyében, Pornó a Pinka mellett, Savnik a Hernád felső folyásánál, Tisztesvölgy a Papuk hegységben, Bélháromkút a Bükk rengetegében, Bélakút a Fruskagora Duna-kiöntéses völgyében, — mind olyan helyen létesül, ahol a lakatlan öserdö, vagy folyómenti