Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 39 — (Bécs, 1649), hogy a pozsonyi országgyűlés tagjai között szétosztva, megnyerje őket az elpusztult magyar apátságok visszaállítása ügyének. A Rend egykori elterjedésének áttekintéséhez és az apátságtörténetek kiindulásához nélkülözhetetetlen Leopoldus Janauschek munkája : Originum Cistersiensium Tomus I., Vindobonae, 1877. Nagy alapossággal tárgyalja a magyar apátságok kezdeteit is. Szorgalmasan gyűjtötte a ciszterci vonatkozású könyveket; könyvtárának anyagát alapul véve a Zwettl-i apátság összeállította az eddig ismert legteljesebb Cisterciensia-gyűjteményt, mely mintegy 1100 ciszterci művet foglal magában. Német, olasz és francia monostorok és állami könyvtárak, levéltárak igen sok felbecsülhetetlen értékű ciszterci munkát őriznek. Sajnos, a háború ezek- között is kárt tesz ; a müncheni állami könyvtár pl., ahol ritkaságszámba menő ciszterci munkákat őriznek, a légitámadások során jelentékeny károkat szenvedett. Mikor a Ciszterci Rend ismét meggyökerezik a magyar földön és mint tanítórend, a XIX. század elejétől erős fejlődésnek indul, megkezdődik a magyar ciszterciek legújabbkori tudományos munkája is. Mielőtt erről szólnánk, meg kell emlékeznünk a ciszterciek részéről a XIX. században megnyilatkozó tudománypártolás néhány esetéről. Az evangélikus Berzsenyi Dániel költeményeinek első kiadásához (1813) a zágrábi és fehéregyházmegyei papság Egyházirodalmi Iskolája közel 900'— P-vel járul hozzá; az adakozók sorában ott találjuk Keller Kelemen és Szabó János cisztercieket. Az önállósult Zirc minden magyar apátját jellemzi a tudományos törekvések támogatása. Dréta Antal (1814—1823) áldozatkészségéből jelenik meg Pázmándi Horváth Endrének : Zirc emlékezete c. elbeszélő költeménye. Az Enchiridion Cardinalis Bona és a Tractatus Religiosi c. munkák is az ő bőkezűsége révén látnak napvilágot. Nagyúri lelkületét sokszor érzi Verseghy Ferenc. Villax Ferdinánd (1826—1857) továbbfejlesztette a zirci könyvtárat, főleg a tudós Fejér György könyvtárának és gyűjteményeinek megszerzésével. Része van a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában. A jeles Reguly Antalt az akadémia még észre sem vette, a zirci apát máris fejedelmi bőkezűséggel nyitotta meg előtte erszényét, hogy összehasonlító nyelvészeti tudományok végzésére a rokon északi népekhez juthasson az Észak Körösi Csornája. Rezutsek Antal (1858—1879) nevezetes cselekedete, hogy Budenz Józsefet megmenti a magyar tudománynak. Amikor Budenz Hazánkba jön és kenyér nélkül marad, Rezutsek a székesfehérvári ciszterci gimnáziumnál alkalmazza, otthont ad neki és alkalmat arra, hogy az anyagi gondoktól megszabadulva — teljes erővel adhassa át magát nyelvünk és a rokonnyelvek lelkiismeretes tanulmányozásának. Ez szerzett neki később egyetemi tanszéket, ahol egész tudós iskola nevelődött, összehasonlító nyelvészetünk pedig európai hírre jutott. — Supka Jeromos (1879—1891) megindítja a Ciszterci Rend magyar apátságainak történetírását és megjelenteti elsőnek Békefi: A pilisi apátság