Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 40 — története c. munkáját. — A rendtörténet további köteteit már Vajda Ödön (1891—1911) adatja ki. — Mindezzel párhuzamosan folyik a ciszterci rendtagok irodalmi munkássága. Nincs terünk ennek a széleskörű tudományos munkásságnak az ismertetésére, de ha valaki végiglapozza Szabó Otmár (*f"1926) zirci könyvtáros: Ciszterci írók és műveik 1100—1900c. kétkötetes, hatalmas kéziratát, vagy maga is figyelemmel kíséri az elmúlt és a jelen század tudományos életét, látni fogja, hogy alig van ennek olyan ága, ahol a magyar ciszterciek neve ismeretlen volna. A nagy többségükben középiskolában működő ciszterciek elsősorban jó tankönyvek megírását tartották kötelességüknek. Sajnos, nincs módunkban a ciszterci tankönyvírókat névszerint ismertetni, csak egyet említünk meg, aki a legelsők közt is kiválik: Szvorényi Józsefet. Könyvei: Magyar ékes szókötés, Buda, 1846. Ekesszólástan, Buda, 1851. (Ez az utóbbi 1877-ig nyolc kiadást ért.) A magyar irodalmi tanulmányok kézikönyve. Pest, 1868. (Érdemes talán megjegyeznünk, hogy Szvorényinak írásaiban és előadásaiban megnyilatkozó nagy egyénisége indította el az egri ciszterci gimnázium diákját, később tanárát: Négyesy Lászlót egyetemi katedrája felé. Ezt a híres professzor a hálás ciszterci öregdiák emlékezésével szokta emlegetni.) — Nincs olyan középiskolai tárgy, amelynek a tanításához ciszterci szerző tankönyvet ne írt volna, a -vallástantól kezdve a rajzoló geometriáig. Napjainkban is használatosak a vallástan, magyar; német, természetrajz, mennyiségtan és ének tárgyaknál ciszterci (társ-) szerzőjű tankönyvek. Maga a zirci apát is a tankönyvírók között van ; mennyiségtan könyveit nemzetiségeink nyelvére is lefordították. A ciszterciek hittudományi képzettségéből következik, hogy otthonosan működtek a vallásos irodalomban, írtak imádságoskönyveket, szerkesztettek hitbuzgalmi folyóiratokat, megírták a magyar imádságoskönyvek történetét, lefordították Kempis: Krisztus követését. Már említettük, hogy a legkimerítőbb magyar-nyelvű lelkipásztorkodástannak s az első magyarnyelvű teljes erkölcstannak ciszterci a szerzője. írtak a szentségekről, a Mária-tiszteletről, a pápaságról, az erkölcs és a műveltség, az erkölcs és a művészet viszonyáról, az örök emberről, az örök liturgiáról. Vannak értekezéseik a történetteológia köréből. Nevelésügyi, iskolaügyi, egyáltalán a középiskolával kapcsolatos írásaik tömegén nehéz áttekinteni; a ciszterci iskolák értesítői, évkönyvei valóságos kincsesbányák ebből a szempontból. Pedagógiai szaklapokban is igen szép számmal találunk ciszterci szerzőjű cikkeket. Az állami és a katolikus középiskolai oktatás alapvető törvényeinek megszerkesztésében is nagy része van a ciszterci munkának. A magyar nyelv és irodalom mindenkor hivatott művelőket kapott a Rend tagjai közül, minden műfajnál. Munkaterük a magyar, latin és német nyelvészet. Vannak esztétikai bírálataik, igen sok könyvismertetésük, több munkájuk a római és görög írókról. A történelem elsősorban mint a Rend magyar apátságainak, gimnáziumainak és plébániáinak története érdekelte a ciszter-