Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 20 — nagyobb dicsőségük az, hogy mikor magas polcra emelkedtek, akkor is alázatos szerzetesek maradtak". III. Jenő pápa (1145—1153) magának Szent Bernátnak volt a tanítványa és szerzetese Claravallisban. Mesterétől gyönyörű ajándékot kapott: neki írta Szent Bernát a „De consideratione libri V ad Eugenium III. papam" című munkáját. A II. keresztes hadjárat, a párizsi, Trier-i, Reims-i és Cremona-i zsinatok III. Jenő nevéhez fűződnek. Ő békítette meg a Bresciai Arnoldtól felizgatott Rómát. A boldogok sorában tiszteljük. — XII. Benedek pápa (1334—1342) a francia Bolboneban volt szerzetes, s innen került a pápai trónra. Buzgósága, jellemének tisztasága, jámborsága és igazságossága miatt kortársai nagyon becsülték. A ciszterciek ápr. 25-én ünneplik mint boldogot. — A ciszterciből lett főpapok hosszú sora, működésük nagyszerű tényei mind igen szép bizonyítékok a ciszterci lelkipásztorkodás mellett. De mennyivel nagyobb az a felmérhetetlen, soha meg nem írt és meg sem írható hatás, amelyet a völgyekben eldugott monostorok és környékének templomaiban gyakorolt a hívekre az Isten igéjét hirdető névtelen ciszterci szerzetes. Ok maguk sem vágytak a hírnévre ; tudták, hogy az Ur a rejtekben is Iát és megfizet nekik, az emberek lelki üdvösségét munkáló szőlőmunkásoknak. A ciszterci lelkipásztorkodás ma is folyik mindenütt, ahol csak monostora van a Rendnek. Külföldön több helyen a ciszterciek az imádság után főfeladatuknak vallják a hívek lelki gondozását. A ciszterci térítő lélek ma is járja a világot. Bolíviában, Braziliában, Madagaszkárban és Kínában hirdetik Krisztus szavát és gyújtogatják a lelkekben a hit mécsesét. A magyar ciszterciek lelkipásztorkodásában a török idők elmultával új fejezet nyílik. Sziléziai, morva és osztrák apátságok az elpusztult magyar ciszterci apátság-ok közül négyet újjáélesztenek : Zircet, Pilist, Pásztót és Szentgotthárdot. Az új apátságok egyik legsürgősebb gondja a lelkipásztorkodás újrafelvétele. Az apátságokhoz tartozó birtokok rendbehozatala után egymásután épülnek az apátságok hatókörzetében az új templomok, mégpedig olyan tervszerűséggel, munkával és áldozattal, hogy az a barokk kor tenniakarásának és gazdagságának is elismerésre méltó teljesítménye. Zirc, Pilis és Pásztó 1814-ben egyesül egy apát kormányzása alatt, Szentgotthárd 1878-ig marad az osztrák Heiligenkreuz kezén. A ciszterci lelkipásztorkodás tehát két középpont körül alakul ki: Zirc és Szentgotthárd körül. Szentgotthárdon hatalmas apátsági templom'épül Pilgram bécsi építész tervei szerint (1748— 1864), s egymásután emelkednek Nagyfalva, Gyanafalva és Apátistvánfalva templomai, de újjáépülnek Rábakethely és Rábagyarmat régebbi egyházai is. Ezekben azután nagyszabású lelkipásztori munka indul meg a német ciszterciek vezetésével, akik azonban elismerésre méltó gondoskodással mindenkor toboroztak tagjaik közé magyar származású rendtagokat is, hogy a magyar nyelvű plébániákat elláthassák. Apátistvánfalva vend nyelvű plébániájára pedig,