Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 21 — ha a maguk soraiból nem tudtak adni megfelelő embert, az egyházmegyétől kértek világi papot. Mikor pedig a XIX. században az addig jobbára német nyelvű plébániáik, köztük maga a középpont, Szentgotthárd is, erősen magyarosodnak, a Heiligenkreuz-i és egyben szentgotthárdi apátok összes növendékeik számára, tehát a nem magyar anyanyelvűek, vagy más országból származók számára is kötelezővé teszik a magyar nyelvet Heiligenkreuz-i hittudományi intézetükben, hogy a magyar hívek lelki gondozása annál zavartalanabb legyen. Általában igen figyelemreméltó jelenség a szentgotthárdi apátság u. n. Heiligenkreuz-i korszakában (1734—1878), hogy az osztrák ciszterciek soha sem tévesztették szem elől: itt magyar földön vannak, és ezt működésük minden vonalán, így a lelkipásztori tevékenységükben is igyekeztek kifejezni minden külső eszközzel is. Irataikban Magyarország neve úgyszólván soha elő nem fordul egymagában, hanem mindig a barókk-alkotta díszítő jelzők legszebbjeivel együtt; oltárt emelnek és rajta megörökítik a magyar szenteket, a magyar Szent Koronát, a Magyarok Nagyasszonyát, Hazánk termékenységét jelentő barokkos jelképekkel körülveszik rajta a magyar címert; amikor pedig 1784-ben a szentgotthárdi csata 120 éves fordulóján megfestetik a csata zárómozzanatát, úgy akarják, hogy Dorfmeister a hatalmas kupolafreskón magyar győzelmet örökítsen meg. Innen van, hogy a ma is teljes épségben meglévő gyönyörű alkotáson Montecuccoli katonái között ott látjuk magyarruhás vitézeinket, a vezér a magyar cimeres zászló alatt vezeti döntő rohamra seregeit, s a győzelmi babért a Szent Koronával ékes Magyarok Nagyasszonya küldi neki magyar címerrel díszített égi trónusáról. — Zircen 1732—1752 között épül fel az apátsági templom, utána itt is megkezdődik az apátsági lelkipásztori munkaterületen a templomépítés. Polány 1763-ban, Olaszfalu 1764-ben, Tevel 1775-ben, Előszállás 1778-ban, Bakonykoppány 1787-ben, Újmajor (ma Hercegfalva) 1787-ben, Berénd pedig 1803-ban kap templomot. Hatalmas arányú, gondos, előrelátó és művészi volt ez az építőmunka s a birtok jövedelmezőségéhez képest akkor nagy teljesítmény. Erre a nagyvonalú építő-berendező munkára támaszkodik a Ciszterci Rend napjainkban folyó lelkipásztori munkája. Mikor 1878-ban a szentgotthárdi apátság is egyesül a zirci, pilisi és pásztói egyesített apátsággal, a lelkipásztorkodás irányítása Hazánk minden ciszterci plébániáján a négyes apátság élén álló zirci apát kezébe kerül. Idők folyamán a ciszterci építésű plébániák egyik-másika elkerül a Rend vezetése, ill. kegyurasága alól, helyükbe mások lépnek. Legutóbb a Ciszterci Rend az előszállási birtokához tartozó Nagykarácsony pusztán építtetett templomot (1936), és alapjaiból teljesen újjáépíttette Hercegfalva templomát (1937). Budai gimnáziuma mellett épült Szent Imre templom építéséhez igen jelentős összeggel járult hozzá, megkönnyítve ezáltal a Székesfőváros, mint építtető kegyúr terheit (1938). Ma a ciszterciek Hazánkban 15 plébániát vezetnek. Ezek nagyságáról fogalmat