Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938

ti áramnak lehetséges átalakíthatósága teszi őt az ember minden mechanikai munkájának elvégzésére alkalmas munkásává. Nincsen olyan mechanikai munkánk, amelyet elektromossággal el ne végeztethetnénk, csak megfelelő átalakításnak kell alávetni. A váltakozó áram u. i. a vele hajtatott egyen­áramot termelő gépben egyenárammá alakul át. Mellőzve a váltakozó áram­nak sokféle alkalmazását, csak az igen magas és az igen alacsony potenciálú elektromos áramnak föltűnő és egymástól igen eltérő tulajdonságát vegyük most szemügyre. Az igen magas potenciálra átalakított elektromosság csak­ugyan annyira elüt az alacsony potenciálútól, mint amennyire az influencia- gép elektromossága valamely galvánelemétől. E mellett azonban a transzfor­mátorban átalakított elektromosság állandóan áramló (dinamikai) az elektro­mos töltés elektromossága pedig relatív nyugalomban lévő (sztatikái) elek­tromosság marad. Két egyenlő tömegű dinamikai és sztatikái elektromosság közti föltűnő különbséget csak elektronaiknak mozgásállapota okozhatja, mert hiszen mind a kettőben az elektromosságot alkotó elektronok száma ugyanakkora. Ennélfogva tehát a transzformátor vékonyabb drótja elektro- nai precessziós szögsebességének kell nagyobbnak lennie, mint amekkora a vastagabb drót elektronainak precessziós szögsebessége. E precessziós szög­sebességbeli különbség különbözteti meg a transzformáló és transzformált különböző potenciálú elektromosságokat egymástól. A mozgó tömeg kineti­kai energiája pedig a tömeg sebességének négyzetével arányos, tehát a magasabb potenciálra transzformált elektromosság nyomása szintén ebben az arányban növekszik meg. Ez a nagy precessziós szögsebesség teszi a vékony drótot az elektromos energia vezetőjévé, aránylag csekély energia- veszteséggel. Még egy jelenséget magyaráz meg a magas potenciálra transzfor­máit precessziós sebesség. Az elektronok ugyanis nagy precessziós sebes­ségükkel kitágult örvényeket alkotnak és nagyobb helyet foglalnak el, mint a lassabban mozgók. Az elektronoknak valamennyi kitágult örvénye nem fér el a vékony drót belsejében. Egy részük kiszorul a vezető felszínére, ahol a sztatikái elektromossághoz hasonló elektromosság gyanánt mutatkoz­nak be. Hasonló ugyan hozzája, de nem azonos vele, mert az elektronok­nak precessziós sebességüket a vezető felszínén is meg kell tartaniok és az elektromosság nyomásában a belsőkkel együtt kell résztvenniök. A magas nyomású áramnak alacsonyabb nyomású árammá átalakí­tásában az örvénylő elektronoknak szereplése az előbbivel éppen ellenkező irányú. Ugyanis a vékony drótnak nagy precessziós sebességű, de kisebb számú elektronai a vastag drótnak nagy számú elektronait kénytelenek meg­mozgatni, nekik precessziós sebességet adni. Kinetikai energiájuk a sok elektron között megoszlik, magas nyomásuk alábbszáll. A vastag drót elek­tronai tehát lassúbb precessziós mozgásba jönnek, A nyomásuk aránylag

Next

/
Oldalképek
Tartalom