Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
alacsony és ezért vonatosán is kapcsolódhatnak. Áramuk intenzitása tehát megnagyobbodik. Az alacsony nyomású elektromos áram főleg meleghatásokra alkalmas. A meleg és az elektromosság között különben is olyan szoros kapcsolat van, hogy gyakran szinte önként látszanak egymásba átalakulni. (Elektromosság és meleg.) A fizika alapfogalma értelmében a mozgó anyag örvényeiben halmazati és energiasűrűségi állapotváltozások állnak elő. Az örvénylő anyag éteres állapotából gáznemű állapotba tér át, a gázakból folyadékok lesznek, a folyadékok pedig megfagyva szilárd testekké válnak. Ügy látszik tehát, hogy ez volna a természetes és mindenkor szükségképen beálló sorrendje az anyag halmazatának és a vele együttjáró kinetikai energia megsűrűsödésének. Ezzel a természetes sorrenddel szemben mégis egy fordított sorrend is érvényesül a természetben. Ugyanis az elektromosságban és a melegben a szilárd testek megolvadnak, a folyadékok pedig gázakká válnak. Sőt a meleg a gázak molekuláit atomokra is bonthatja, az elektromosság pedig néha még az atom halmazatát és kinetikai energiasűrűségét is megtámadja. Ezzel együtt azonban azt is tapasztaljuk, hogy ez a fordított sorrend csak ideiglenes. A meleg és az elektromosság eltűnésével a természetes sorrend ismét helyreáll. A gázak folyadékokká, a folyadékok pedig ismét szilárd testekké válnak. A meleg és az elektromosság tehát csak ideiglenes jelenségek. Leghamarabb tűnik el az elektromosság. A meleg tartósabb ugyan, de végül az is eltűnik. Földünk belső melege is egyre fogy és valamikor Földünk és Napunk is a kihűlt égi testek sorsára jut. Meleget és elektromosságot állandóan termelő energiaforrásokat nem is ismerünk. A meleg és az elektromosság támad és elmúlik, mint a hang vagy a fény. A meg-megjelenő és ismét elmúló elektromosság és meleg tehát éppen nem állandó és önálló jelenségei a folyton mozgó és soha meg nem semmisülő valóságnak, az anyagnak. Alkalomszerűen és ideiglenesen átmenetileg jelennek meg a mozgó anyagnak olyan örvényeiben, amelyekben bizonyos kinetikai energiacsomók energiakicserélődése éppen alkalmas arra, hogy benne meleget vagy elektomosságot észlelhessünk. Érzékszerveink ebben a kinetikai energiakicserélődésben résztvevő anyagörvények mozgását nyilván nem követhetik, hanem csak az eredőjükről vehetnek tudomást. Ezt az eredőt nevezi el az ember hol melegnek, hol elektromosságnak. A meleg és az elektromosság tehát tőlünk, az embertől alkotott szubjektív fogalmak. A szubjektív jelenségek csak érzékelésünkben, érzékszerveinkben keletkezett jelenségek, amelyek bennük csakugyan támadnak és ismét eltűnnek. De az a kinetikai energia, amely őket érzékszerveinkben támasztotta, nem semmisülhet meg, hanem átterjed a mozgó valóságnak más kinetikai energiájába. Habár a meleg és az elektromosság átmeneti, efemer jelenségek a 5 65
