Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938

sei ellentétes irányban. Ugyanez történik a szemügyre vett első erőtér után következő minden erőtérpárban. Az egyes erőpároknak váltakozó előjelű h maradékáramai aztán éppen úgy közömbösítik egymást részlegesen a közös vezetőben, mint a szemügyre vett első erőpár áramai. Az i3 maradék nyomása azonban erőtérről erőtérre összegeződve megnövekszik.

A leírt jelenségekből a következő eredményt szűrhetjük le. A váltakozó áramot szolgáltató gép elektromos árama kis időközökben (periódusokban) fölváltva pozitív illetőleg negatio. Áramának intenzitása (elekrtomos sűrűsége) az indukáló mágnes szögsebességével arányosan kisebbedik, a nyomása (potenciála) ellenben az indukáló mágnes szögsebességével arányosan nagyobbodik. Tehát a váltakozó áramot szolgáltató gépben megindult áram az indukáló mágnes szögsebességének megváltoztatásával igen egyszerű módon és igen csekély energiaveszteséggel alakul át más intenzitású és nyomású (potenciálú) árammá. — Azonban a gépet változó sebességgel járatni leküzdhetetlen technikai nehézséget okozna. Ezért az egyenletes sebességgel járó gép váltakozó áramát transzformátorral szokás a megkívánt újabb átalakításnak alávetni. A transzformátor különböző vastagságú, tehát különböző kapacitású elszigetelt vezetőkből készült és egymásra csévélt drótorsó- pár, amelynek egyikébe vezetett váltakozó áram a másikban más váltako- zású árammá alakul át.

A váltakozó áramot adó gépet tudvalevőleg csak külső energia föl- használásával lehet járatni, a gép csak külső munka árán termelhet elektromos áramot. A transzformátorban ezt a külső munkát a beléje vezetett váltakozó áram végzi el azzal, hogy a vezető elektronainak stabil tengelyét precessziós mozgásba hozza még pedig úgy, hogy először a periodus félideje alatt természetes helyzetéből két derékszöggel fordítja el, az áram- irány megváltozásakor, a periodus idejének másik felében pedig ismét visszafordítja kezdetbeli helyzetébe, ami az energia terjeszkedésének folytonossága miatt nyilván csak körmozgással folyhat le. Az elektronok precesz- sziós mozgása tehát egy periódusban kétszer két derékszögnyi, azaz 4R vagy 2n. Az elektronok precessziós mozgásának kinetikai energiája alakul hát át a transzformátorban árammá. Ugyanez történik a váltakozó áramú gép vezetőiben is. Az elektromotorban pedig külső munkává alakul át az elektronok precessziós mozgásának kinetikai energiája. Mindkét esetben tehát az örvénylő anyagnak kinetikai energiája cserélődik ki.

Ha az elektron forgásának szögsebessége to, tömegének tehetetlenségi nyomatéka jtt, akkor a precessziós mozgásának kinetikai energiája egy periódusban 2ка>у. és n periódusban 2n~<ou. A kiszámíthatatlan aip szorzatot L-lel jelölve, 2mtL a szóban forgó munka képletes értéke, amit induktan- ciának szokás nevezni.

(A transzformált áram tulajdonságai.) Az elektromos