Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
ilyen fogalmak: az üres tér, az önmagában tehetetlen anyag, az anyagtól mentes önálló mozgás és az erő fogalmai. Ezekben a fogalmakban u. i. nincs meg a fizika alapfogalma: a mozgó anyag. Mert a tehetetlen anyag fogalmából hiányzik a mozgás, a többiből pedig az anyag. (Éter.) Szakadatlanul folytonos örvénylése nyilván csak olyan közegnek lehet, amely közeg a teret tökéletesen tölti be. Ha az anyag legkisebbeknek gondolt részei forgók, azaz szintén örvénylők, amelyekből a nagyobb örvények származnak, akkor forgásukban nyilván csak úgy tölthetik be a teret szakadatlan folytonossággal, miként a tétleneknek gondolt anyagrészecskék. Az anyag elvonásából fantáziánk alkotta abszolút üres mértani teret pedig kizártuk a fizika fogalmai közül. Anyagnak kell hát a természet olyan helyein is léteznie, ahol nem látunk anyagot. Ezt a nem látható anyagot a fizika éternek nevezi. A nem látható éter tehát csakolyan létező valóság, csakolyan anyag, mint aminő az, amely a látható testeket alkotja. Ebből a megállapításunkból aztán arra is kell következtetnünk, hogy az anyag olyan folytonosan összefüggő valóság, amely egész terjedelmében azonosan sűrű, vagyis az anyagnak térfogategységében ugyanakkora anyag- mennyiség van, akár a látható, akár a nem látható éteranyagból gondoljuk is azt fölvéve, Ellenkező esetben ugyanis üres tereket is kellene az anyagban föltennünk. Anyagsűrűsödés és anyagritkulás tudniillik csak üres térben jöhet létre. Abszolút sűrűsége tehát egyedül csak az anyagnak nevezett valóságnak van. Ennek a sűrűségét kell sűrűségegységnek elfogadnunk. Az anyag abszolút sűrűsége d = ” ^ ^ = 1’ amiből d=m=v. Szavakban: a térfogategység tömege, vagyis az anyag abszolút sűrűsége azonos a térfogatával. Az anyag abszolút sűrűsége valójában csak más elnevezése a természetet alkotó valóságnak, amit a fizika anyagnak nevez. E megállapításunk alapján tehát az anyagi testeknek tömegét a térfogatukkal is fejezhetjük ki. A relatív sűrűség fogalmát pedig az örvénylő anyaggal összeillőbb kinetikai energia fogalma számára tartjuk fönn. Az egyenlő tömegű, de változatos alakú anyagi testek között tudvalevőleg a gömbnek van legnagyobb térfogata. Ezért az anyagi testeknek tömegét a 4 gömbnek térfogatával (3 тс r3) fejezzük majd ki, A természetben az anyag valóban mindenkor gömbölyűnek alakul ki örvényeinek középpontjában, amiről nagyban az ég csillagai, kicsinyben pedig a cseppek tanúskodnak. Az anyag egyenletes sűrűségével szemben közönségesen látható testek anyagát szoktuk sűrűbbnek gondolni, mint a nem látható éterét. Ebben a szubjektív gondolkodásunkban azonban az anyagot tehetetlennek tételezzük föl, amelynek mozgatására bizonyos erő szükséges.
