Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
41 (Kinetikai energia.) A természetet alkotó valóságnak, az anyagnak mozgása azonban az erőt fölöslegessé teszi, mert a mozgó anyag az erő helyébe az anyagnak kinetikai (mozgási) energiáját lépteti. Minden mozgó tömegnek ugyanis kinetikai energiája van, amelynek nyomása tudvalevőleg a mozgó tömeg nagyságával és sebességének négyzetével arányos. Ennek következtében a különböző nagyságú, sőt az azonos nagyságú tömegeknek nyomása is a sebességük változásával szintén nagy mértékben változik meg. Minthogy pedig a természetben különböző nagyságú és különböző sebességű tömegek mozognak, kinetikai energiájuk szintén rendkívül változatos. A különböző értékű kinetikai energiák a folytonos anyagban ugyanis egymásra hatva kölcsönösen ki is cserélődnek. A különböző értékű kinetikai energiák kölcsönös kicserélődésének pozitív vagy negatív eredője az, amit közönségesen taszító illetőleg vonzó erőnek és sarkításnak is szoktunk mondani. (Vonzó-taszító erő.) A látszólagos vonzó és taszító erő keletkezésének szemléltetése végett gondoljunk például valamely folyó vízben keletkezett örvények viselkedésére. Az ellenirányban forgó vízörvényeket egymás felé közeledni, az azonos irányban örvénylőket pedig egymástól távolodni látjuk. Ügy látszik hát, mintha közöttük valamely vonzó illetőleg taszító erő működne. A valóságban azonban csak az örvénylő mozgásukból származó dinamikai és sztatikái nyomáskülönbség van közöttük, amely nyomásokról tudjuk, hogy egymással fordított viszonyban vannak. Ellenirányban forgó két vízörvény között áramló víz sebessége megnövekszik, mert mind a két örvény megnöveli azt, és ezzel együtt a dinamikai nyomása is megnövekszik, a sztatikái nyomása pedig ugyanebben a mértékben alászáll. Ennek természetes következménye aztán az, hogy az örvénylésben részt nem vevő folyó víznek megmaradt nagyobb sztatikái nyomása a két örvényt egymás felé nyomja. (Látszólagos vonzóerő.) Azonosan forgó szomszédos két örvény között egymással szemben folyó víz sebessége és vele együtt a dinamikai nyomása megcsökken, a sztatikái nyomása pedig ugyanebben a mértékben megnövekszik és az örvénylésben részt nem vevő víznek sztatikái nyomása fölé emelkedik, minek következtében a két vízörvény egymástól eltávolodik. (Látszólagos taszítóerő.) A látszólagos vonzó- és taszítóerő származásának szemléltetésére használt vízörvények ugyancsak szemléltetik az örvénylő anyag kinetikai energiája sűrűségváltozását is. Ugyanis a folyó víz kinetikai energiája a vízörvényekben fönnállásuk rövid ideje alatt megsűrűsödik, föloszlásukkal pedig ismét megritkul. Hasonlóképen sűrűsödik és ritkul meg a kinetikai energia a mozgó anyag bárminő örvényeiben is. A természet jelenségei valójában az örvénylő anyag kinetikai energiája sűrűségváltozásának jelenségei. A természet bármely jelenségében az örvénylő anyag kinetikai energiája sűrű
