Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1937
ben buzogjanak tovább. — S ime Lantos Sebő diák újra elzokogja Buda vesztén támadt bánatát, és megint szivéhez öleli lantját, keltegető útján kenyerét s örök utitársát. A vén honvéd álma mindnyájunk álma lett azóta (1915), kik igazán-szabad Magyarországért imádkozunk. Mikes Kelemen-je hajthatatlan kurucságának beszédes tanúja s magányos életbefejezésének költői megsejtése. Mikor apáca-húgára gondol, megjelenik előtte a magyar királylány vélumos arca, s előlép ihletés költői ábrándjaiból Margit királyleány szűzies, zárkózó, alázatos alakja, akár a szent szigetben a romokon a margaréták . . . Imre királyfit — a jubileumi év szólította elő az elhalkult pergament kódexek lapjairól, hogy tovább folytassa életét egy tisztább, lelkesebb fiú-nemzedék vérében. Míg vissza nem térül Szent István dicső birodalma .........az én liliomom az ifjak kezében, mely élesebb a kardnál... az én liliomom az ifjak szivében, mely erősebb minden hatalomnál . . . ezzel a liliommal állnak az őrségen, ezzel a liliommal építik meg újra a hazát." (Imre királyfi 45. 1.) Töredékben maradt Petőfi s Toldi színdarabja. A multba-menekülő képzelet ez alkotásait azonban, mint komolyabb árnyék nyomon kiséri a tudományos irodalom művelése. E megemlékezés keretei szűkek ahhoz, hogy ismertethessük többszáz értekezését, felolvasását, útleírását, könyvismertetését, bírálatát. Ki kell mégis emelnem irodalomtörténetünk azon téma-területeit, amelyeken Tordai Ányos valóságos szak- tekintély volt. Elsősorban Gárdonyi-dolgozataira gondolok. Ezekben a személyes összeköttetés és jóbarátság révén senkisem szolgáltathatott biztosabb adatokat nálánál.1) De azt hiszem páratlanul állott a megboldogult a magyar katolikus líra ismeretében is. A kódexek Mária-himnuszaitól kezdve mind a mai napig földolgozta a vallásos költőket. Rózsáskert-je látszólag egyszerű, köny- nyű munka eredménye, valójában kb. 150—200 költő verseinek átolvasásából, mérlegeléséből, a kiválogatott jeles költemények hasznavehető elrendezéséből született meg. Második kiadása az elmúlt esztendőben jelent meg. Érdemes társadalmi agitációval támogatta Tordai az újabb irodalomban a keresztény-nemzeti irány újraéledését is. Werner Adolf dr., zirci apát, akkori egri gimnáziumi igazgató oldalán résztvett az egri Gárdonyitársaság megszervezésében. Célúk volt, a Hét és a Nyugat szellemére ellenhatásként, a konzervatív írók egy táborba toborzása, s így közös erővel való síkraszállás a valláserkölcsi s nemzeti eszmények feltámasztásáért a Gárdonyi-kultusz égisze alatt. A mozgalomhoz azóta lélekben csatlakozott ‘) „Gárdonyi magyar nyelvével még eddig nem foglalkozott senki, (a Vér- tessy—Arany-féle könyv doktori értekezésnek szánt kísérlet nem komoly munka) s nem is hinném, hogy avatotlabb tollal tudna e kérdés megoldásához nyúlni ez országban más, mint Tordai Ányos, aki Gárdonyi Gézát közelről ismerte, s mi több vele legbensőbb barátságban volt." G. József levele Tordaihoz. 1933. nov. 28. — 16 —
