Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1937

- 10 keletje és a tudás nyugatja közt a kereszténység fegyelmében. Kiszáradnak a sárganádú vadvizek, és pacsirtadalos barázdák futnak barnán végig a síkon. Nyaranta aztán aranyos vetések hulláma ring ott, ahol valamikor lápok iszaptajtéka habzott. Döntögetik a táltosigékbe zárkózott őserdőket, hogy az irtoványfából istenháza, kereszfa, fejfa legyen. S szentté lesz a források hűs feje, hogy szentté, legendává váljék az ember is, kinek forró, lázadt homlokára hull, hogy ezentúl ne íjjat, hanem tollat hegyezzen, s ne a vért, de Istent szomjuhozza. A barbár hősi ideált ezentúl úgy hívjuk: a kereszténység pajzsa. A martalóc kalandozót: a nyugati kultúra előőrse Kelet határán. A sámánkodó bűbájos neve lön a Boldogasszony magyarja. S a bujálkodók sorából kiválik az első liliomos királyfi. A keleti álmodó csipkerózsát körüljárja a haladás és művelődés legendás hercege, hogy új életre csókolja.1)

De Szent István nemcsak a mi szemünkben nőtt naggyá. „Már életében több mint kétezer esetben történik róla említés, ami annyit jelent, hogy kora Európájának Ő volt — hozzá még sajtó nélkül és hírszolgálat nélkül! — a legizgalmasabb és legtöbbet emlegetett személyisége, a maga idejében éppen olyan szenzáció, mint századunkra korunk Führerjei. Amint a feljegyzések, a rávonatkozó jelzők bizonyítják, már a saját kora megérezte lenyűgöző monumentalitását."'2)

„Magyarország területén a történeti kor kezdete óta népek hosszú sora talált hazára, de e természettől egységesnek alkotott terület politikai és kultúrális egységét létrehozni és állandósítani sem nekik, sem a világhódító latin és frank birodalomnak nem sikerült.

Történetileg belátható időn belül a magyar volt az egyedüli nép, mely ezen a területen a politikai és kultúrális egységet megteremteni s a hazátkereső népek és hódító nemzetek támadásait visszautasítva évszázadokon át fenntartani tudta. Az egész ország területére kiterjedő uralom megalapítása a honfoglalók érdeme, de ez uralom állandósítása, a politikai egység megteremtése, a népegyéniségben rejlő államalkotó erő és politikai akarat teljes kiaknázása, az európai életre felvértezett magyar nemzetállam alapítása Szent István műve, s ez a mű a magyar faj, a magyar szellem és a magyar erő legnagyobb alkotása.“1)

Akkor azonban, mikor István király hátrahagyni készült remekművét, — oly reménytelenül hiábavalónak tűnt föl minden, de minden fáradozása, egész élete. Örökös nélkül állott. Ellentétek parázsló lávája sistergett koronája, trónja körül . . . S ekkor csordult ki Szent István leikéből szellemi végrendelete, az örök magyar bölcselet: a keresztény hit és a keleti

*) V. ö. Brisits i. m. 12.

2) Ijjas A. A kilencszázéves arckép. N. U. 1937.

8) Hóman—Sz. 237.