Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1936
16 küle a tér fogalma ki sem alakulhatott volna értelmünkben. Az anyag határozza meg a tért, anyag létezése nélkül nincs tér. Fantáziánk a teret végtelen terjedelműnek tételezi föl. Ha értelmünk a fantáziának ezt a föltevését elfogadja, akkor következetességből az anyagvilágot is végtelen terjedelműnek kell elismernie, amibe az ember annál szívesebben nyugszik bele, mert szabadságérzete a határok közé szorított világot elviselhetetlen nyűgnek tartja. Jóllehet előbbi megállapításunk szerint a tér mértani fogalom, amelynek a való világban nincs önállósága, nincs reális léte, mégis vannak, főképen a kozmológusok között, kik az üres teret realizálják, neki önálló létet tulajdonítanak és úgy bánnak el vele, mint az érzékelhető fizikai testekkel. Fantáziájuk az üres teret a fizikai test tulajdonságával ruházza föl. Szerintük az üres tér tágulhat, összehúzódhat stb. Ebben a természetszemléletben tehát a fantázia képzelményei a realitásokkal elegyedve egyenjogúságot nyernek, amit azonban értelmünk époly kevéssé fogadhat el, mint amiképen nem fogadja el az imaginárius számoknak egyenjogosultságát a reális számokkal. c) Az idő. — Az idő fogalma ama változások nyomán alakult ki értelmünkben, amely változásokat bennünk és a környezetünkben lefolyó természeti jelenségekben észlelhetünk. Ha sem bennünk, sem környezetünkben változások nem állnának elő, ha bennünk és a külvilágban abszolút nyugalom uralkodna, az idő fogalma nyilván ki sem alakulhatott volna értelmünkben. Hosszúnak illetőleg rövidnek mondjuk az időt aszerint, amint valamely észlelt változás lassú, illetőleg gyors ütemben foly le. Az idő tartamának megítélése végett tehát időegységre van szükségünk, amire érthetőleg csak valamely egyenletes gyorsasággal lefolyó változás lehet alkalmas. Két egyenletesen lefolyó változást ismerünk u. m. az egyenletesen haladó és az egyenletesen forgó mozgást, az előbbit az állandó sebesség (c=s: t), utóbbit az állandó szögsebesség [«>=4R:t) jellemzi. Minthogy abszolút sebességet nem ismerünk, azaz minthogy minden haladó testnek sebessége relativ, ezért az egyenletes sebesség az időegység megállapítására nem alkalmas. Elfogadása esetében az u. i. az időegység is relativ értékű lenne, mint aminőnek azt Einstein mondja, aki az időegység megállapítására az egyenletes sebességet használja. Alkalmas azonban az időegység megállapítására a szögsebesség, mert valamely forgó testnek szögsebességét nem úttal, hanem szöggel mérjük, a szögmérésnek alapja pedig az abszolút értékű derékszög. A Földnek tengelyforgásából, illetőleg a csillagos égnek a Föld forgásából származó látszólagos körforgásából alkotta meg az ember az időmérés egységét és használja is azt a csillagászatban, a Nap látszólagos körforgását pedig a mindennapi életben. Az időegységnek iménti meghatározásában a Földnek tengelyfor-
