Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1932
7 a bajai Királyi Tanodalomban magokat kitüntető két Ifjak javára 2000 váltó forintokat hagyván alapítványul, minthogy az érintett alapítványnak s illetőleg száz váltóforintot tevő kamatjainak esztendeje a Codicillus meghirdetése óta e folyó évi Kisasszony hava 1-ső napján telne ki, tisztelt Urasá- godnak ezennel hivatalossan feljelentjük, méltóztasson az imént kitett száz váltó forintoknak két részben leendő elnyerésére bölcs belátásához képest néhány ifiat kijelelni, kik közül a Tanács kettőt választand. — Szokott tisztelettel maradván, — Baján 1836-diki Szent Jakab hava 15-díkén tartatott Tanács űlésébül — Szabados Baja Városa Bírója és Tanácsa. Azt válaszolja e fölszólításra az igazgató, hogy már előbb fölterjesztette a Modrics-jutalomra érdemes tanulókat, azok közül jelölje ki a Tanács a Miszura-jutalommal díjazandókat is. Ki is választja a Tanács „Jerkovics Károlyt harmadik és Osztermayer Józsefet első oskolai osztálbéli ifiakat, a kik mindegyik 50 váltó forintot kapnak jutalmul.“ A nemesszívű gazdasági tanácsos alapítványát, mint előbb írtam, a város a nyolcvanas évektől együtt kezelte a Modrics-alapítvánnyal s éven- kint 42 frt. kamatot küldött át az igazgatóságnak. A kettős alapítvány értéke 1919-ben 36.38 K., utolsó kamata, mint föntebb írtam, 1923-ban 30 K. 3. Vuics Joachim-alapítvány. A szerb szövegű végrendelet kivonatos másolatát s ennek 1887-ből kelt hiteles magyar fordítását az irattár őrzi. Hatodik pontja így szól : „Hagyományozok és szíves-örömest adok a bajai gymnásiumba járó s hítfelekezetünkhöz tartozó két tanuló számára évenként 50 forintot, az az hogy egy-egy kapjon 25 forintot nyugpénzként, és pedig az első latin osztálytól kezdve a poésis utolsó osztályáig, az az mindaddig, míg az imént nevezett gymnásiumban be nem fejezi tanulmányait ; hanem e tanulóknak főkép szegényeknek, különben e mellett jó er- kölcsűeknek, jó bánásmódúaknak és a tanulmányokban kiváló felfogásúak- nak kell lenniök, hogy magokat mint legelső kitűnő rendűek vagyis eminensekként bíró hiteles bizonyítványnyal igazolhassák, elleneseiben elvesztik ezen jótéteményeket . . . Kelt kiváltságos Baja városában 1839-ik évi május hava 14 26-ik napján. Vuics Joachim s. k. szláv-szerb író és bajai polgár." Az alapítvány tőkéje a végrendelet szerint „Magyary Pál úr, br. Orczy úr ispánjának egy 425 papírpénz forintról szóló kötelezvénye." Az alapítványt a rác egyházközség kezeli s az ő javaslatára kapnak először 1843-ban 25—25 váltóforintnyí jutalmat Osztoícs Simon 3. és lvanovics Pál I. o. tanulók. Az egyházközség évenkint jelenti a jutalmazandók neveit. A jutalom összege később: 10 frt. 50 kr. Az 1860-i Értesítvényben (31. lap) olvassuk : „Vuics-ösztöndíjból két szerb tanuló a helybeli egyházközség által nyerne fejenkint 10 ft. 50 kr. o. é.; de mivel múlt évi előterjesztésünkre ez ösztöndíj ki nem adatott: ezennel tiszteletteljesen fölkérjük az illető t. az. egyházközséget a netalán fenforgó akadályok és nehézségek tisztába hozatalára," Tisztába is hozta s a következő években rendesen megkapja a jutalmat két „gör. n. egy. vallású, bajai születésű ifjú . . a bajai gör. kel. egyházközség szavazata utján" — egészen 1885-ig. Az alapítvány egyik utolsó élvezője Bogdanovics Lázár, Lucián névvel a későbbi karlócai pátriárka. A következő évi értesítő már nem említi az alapítványt, de megszűnésének okát sem közli. Megszűnése okát nem találtam egyéb hivatalos iratokban sem.
