Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931

— 41 ­érseki biztos, elnökölt, Az érettségi írásbeli vizsgálatokat május 17—19. nap­jain tartottuk, a szóbelieket pedig június 1—4-én végeztük Sebes Gyula, a budapesti X. ker. Szent László-reálgimnázium igazgatójának elnöklésével. Az évzáró értekezlet június 10-én volt s a VKM. 29.146—1932 és ezt módosító 29.401—1932 sz. szünethosszabbító rendeletei alapján az évzáró Tedeumot június 13-án tartjuk s az idézett első rendelet szerint 14—15-én beírjuk a jövő isk. évre jelentkező tanulókat. Nem hallgathatjuk el e helyen aggodalmainkat az iskolai év utolsó két heti munkáinak összezsúfolása miatt, noha reményünk van arra, hogy a kísérletezések és próbálkozások után a készülő új rendtartás valóban a pedagógiai elvek szerint fogja rendezni e kérdéseket. 3. A tanulók száma. A II. félévi ellenőrző tanácskozás (ápr. 27.) alkalmával volt 363 nyilvános és 23 magántanuló, összesen 386. Az iskolai munkát gátló évközi hullámzás nem nagy. A tanulók évvégi számáról a statisztikai kimutatás értesít. Megállok itt egy pillanatra a diáktartás kérdése miatt. Más években is sok, a mostani nyomorúságos időkben még több a diáktartásra jelentkezés. Sajnos, a számok valósága lehűti a hozzáfűzött reményeket. Mult évi Érte­sítőnk adatai alapján írom a következőket. A tanulók száma körülbelül ugyanaz volt, mint ezidén: 380. Nyilvános tanuló volt köztük 363. -Ezek közül 230 bajai lakos, 45 bejáró, bajai rokonainál lakott 12. E három szám összege: 287. Diákszálláson lakott mindössze 76. Ezeknek kétharmadrésze azonban évek óta ugyanannál a szállásadónál lakik, úgyhogy 20—25 diák­nál nincs több, aki egy-egy iskolai év elején új szállást keres. Ezért nem lehet nagy a szállásadók reménysége. Néhány szó a vasúton, autóbuszon bejáró tanulókról is. A VKM. kemény rendeletet adott ki a mult évben a bejárás korlátozása végett, de e rendeletet teljes szigorúságában végrehajtani a mai keserves időkben szívtelenség volna. Igen sok szegény falusi gyermeket zárnánk el az iskolázás lehetőségétől. Hogy azért eleget tegyünk a rendelet intencióinak, is, meg lehetővé tegyük az iskolának falusi elemekkel való megfrissülését is és megkíméljük az új intézetet a sok bejáró tanuló rakoncátlanságaitól, megokolt esetben megen­gedjük a bejárást, de minden tanulónak szállásadó gazdát kell keresnie és bejelentenie, akinél az előadások vége és a vonat vagy autó indulása közé eső időt tölti, s alji felelősséget vállal viselkedéseért. Pár pengő kiadást, de teljes rendet és megnyugvást jelent ez intézkedés nekünk is, a szülőknek is. Ma már minden irányból eljuthatni a városba vagy vonaton, vagy autóbu­szon, így iskolánk befogadó területe is kiszélesült. Bejáró tanulóink száma ez évben 48 volt, mégpedig Bácsalmásról 8, Bácsbokodról 6, Bácsmonos­torról, 2, Bátaszékről 1, Csávolvról 1, Csikériáról 1, Dávodról 2, Érsekcsa­nádról 2, Hercegszántóról 4, Madarasról 1, Mátéházáról 1, Mélykútról 3, Nagybaracskáról 3, Simonmajorból 1, Sükösdről 2, Vaskútról 9, Vöröserdő­ről 1 tanuló járt be (40 vonaton, 8 autóbuszon). Mindezek ellenére is han­goztatjuk mégis, hogy a vidékiek közül főkép az I. osztályra első sorban azokat vesszük fel, akik Baján szereznek ellátást. 4. Hivatalos látogatások. Intézetünk kegyura, dr. Werner Adolf apátúr 1932 május 10—14-én látogatta meg intézetünket s az újjáépítés, kibővítés, fölszerelés munkálatain teljes megelégedését fejezte ki. — Tanké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom