Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931

- 42 ­rületünk főigazgatója, dr. Kaufmann György, 1932 márc. 7—10-én végezte hivatalos látogatását s a 10-én tartott értekezleten közölte értékes tapaszta­latait. — Apr. 19. s 20-án vizsgálták meg tornatermünk fölszerelését s a vízi sporttelep csónakházát dr. Schwőder Ervin h. államtitkár és dr. Bohn Ferenc testnev. szakfelügyelő és készségesen megígérték az intézet testne­velési ügyeiben további támogatásukat. — A kalocsai egyházmegye vallás­tani szakfelügyelője: dr. Fürstner Antal, kalocsai teol. tanár, jan. 26—28-án hallgatta meg a vallástani órák előadásait. 5. Fegyelmi és tanulmányi ügyek. Noha a mindjobban az anya­giasságba forduló életviszonyok egy-egy foltja megszínlik az ifjúság lelkén is, mégis általánosságban megnyugvással írjuk, hogy fegyelem dolgában kü­lönösebb panaszunk ez évben sincs. Komolyabb büntetésre, leszámítva né­hány igazgatói megrovást, nem került sor. Udvariasság, finomság, önfegyel­mezés dolgában van ugyan kívánnivalónk, de jól tudjuk, e hibákért nem csupán magát a tanulót kell okolnunk. Hogy a nyegleség, a cicoma iránt egyik-másik túlságosan fogékony, érzéki világunk túltengéseiben megtaláljuk magyarázatát. Hogy a rend és a tisztaság iránt érzékük fogyatékos, oka igen sokszor a ránevelés hiánya apró gyermekkortól fogva. Bár a kicsinyek lár­másak és csintalanok, a nagyobbacskák olykor mélázók és ábrándozok, a legnagyobbak néha könnyelműek és magafeledkezők: emberi, megértő szív­vel bíráljuk el hibáikat s nem akarjuk mindenáron letörölni a gyermeki lélek hímporát. Annál kevésbbé, mert fiaink készségesek az intő szóra, engedel­mesek a figyelmeztető parancsra és él lelkükben a cisztercita diák-önérzet s jóakarattal hallgatnak annak szavára. Tanulmányi szempontból sincs túlságos panaszunk. Az előmenetel évközben ingadozik ugyan, év végén mégis megnyugtató. Minden vigyázó válogatásunk mellett is be-becsúszik néhány gyönge tehetség a kezdő osz­tályba, a többiekben pedig nagy tehertételt jelentenek a más intézetekből kiszorult vagy menekült próbálkozók, sőt a magunk neveléséből is akad „osztály terhe". E helyről is kérjük a szülőket, ne erőltessék gyönge tehet­ségű gyermekeiket a mai világban tudományos és hivatali pályára, hiszen úgyis nagyra szaporodott már az állástalan diplomás tömeg s egyforma a száma a testi és szellemi munkanélkülieknek. A szülői érdeklődés a fogadó órákon sűrű és beható, így biztosítva van az együttműködés a szülői ház és az iskola között. Sőt a tanulók kö­zül is sokan föl-fölkeresik bizalmas szívvel tanáraikat éí készséggel hallgat­ják tanulmányi és lelki ügyeikben tanácsaikat. A tanúimányi ügyek nívójának emeléséhez nagyban hozzásegít a megújúlt intézeti épület is. Minden helyünk, alkalmunk, fölszerelésünk meg­van a kedv fokozásához, a tudás mélyítéséhez, a tanári és tanulói munka­teljesítmény teljes kifejtéséhez. E rovatban teszünk említést arról, hogy Szent Erzsébet halálának 700 éves fordulóját azzal ünnepelte meg intézetünk, hogy a dr. Vajthó László szerkesztette Magyar irodalmi ritkaságok című sorozat 11. számaként kiadta Szent Erzsébet és Szent Elek legendáját és a Halál himnuszát, nagy szolgá­latot tévén ezzel irodalomtörténeti tanításunknak is. 6. Valláserkölcsi nevelés. A tradícióhoz való ragaszkodás minden­kor jellemzője volt a szerzetesiskolának. Intézetünk vallási nevelő munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom