Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931
- 27 lata mentette meg a Rendet Baja számára. Főképp Walko miniszter érezte sajátjának Baja ügyét és presztízs-kérdésként kezelte az építés dolgát. Klebelsberg miniszter pedig éppen minisztertársa miatt tért ki a kérés elől azzal a megokolással, hogy az előzmények után, a sok várakozás után a bajai építkezés nem maradhat el, már pedig a rendelkezésre álló összegek csak • cisztercita gimnázium építésére használhatók fel, állami gimnáziumot építeni nincs miből, a mai épület pedig állami gimnázium számára sem megfelelő. Apátúr elejtette hát a Rend közóhaját, viszont a kultuszminiszter ismét fenntartotta kívánságát a Déri-kerti elhelyezésre nézve s az alapelveket — legjobb hitök szerint most már véglegesen—így állapították meg: 1. Az épületek elhelyezésének kérdése változatlan marad. 2. A pályázat kiírása a 8 normál és 2 segéd, azaz 10 tanteremre és 16 tanári lakásra készült tervre történik. 3. A költségeket le kell csökkenteni 1.500.000 P-re. Fedezetül szolgál a már elősorolt forrásokból 1.400.000 P, a még hiányzó 100.000 P ez összeg kamataiból tevődik össze. 4. Az effektív építkezés még ez évben megkezdődik s az új épületeknek 1931 szept. l-re készen kell állniok. Kotsis professzor, Hadarits Vendel budai gimn. tanár, rendi szakértőnek és a rendi építőbizottságnak meghallgatása után nemes igyekezettel hozzálát, hogy az 1,668.440 P-ős tervezetet lecsökkentse 158.440 P-vel, abban a reményben, hogy a kamatok csakugyan kiteszik a még hiányzó 100.000 P-t. A kultuszminiszter szept. 12-én értesíti e véglegesnek látszó fordulatról a várost, s a közgyűlés szept. 14-én vita nélkül elfogadta a léiratot abban a reményben, hogy lejárt a hosszú várakozás ideje. Pedig még most sem járt le. Kotsis professzor igyekezete hiábavalónak bizonyult. Mivel a Rend tulajdonjoga a fenntartás kötelezettségével járt, a legjobb akarat mellett sem egyezhetett bele semmi olyan csökkentésbe, építési anyag vagy kubatura stb. szempontjából, amely miatt terhei a jövőben szaporodnának, vagy ami a a használhatóság rovására esnék. A városban viszont zúgott az elégületlenség, munkáért kiáltott a munkásosztály: most már a városnak lett legnagyobb érdeke, hogy siettesse az ügyet. Mivel pedig hite és állítása szerint az építkezés megoldható 1.500.000 P összeggel: a kultuszminiszter márc. 26-i leiratával átadta az építkezés vezetését a városnak, vele együtt természetesen azt a kötelezettséget is, hogy hiteltullépés esetén a többkiadást fedezni fogja. A város azonban csak úgy vélte vállalhatónak az építtető szerepét, ha a hiteltullépés eshetősége eleve kizáratik, vagyis a kiviteli terv lecsökkenthető az eredeti másfél millió pengő költségösszegig. így határozott az 1930 ápr. 4-én tartott közgyűlés. Tovább folytak hát a csökkentő tárgyalások most már a Rend szakértője Hadarits Vendel s a város műszaki osztálya közt. Május első napjaiban azonban véget ért a tárgyalás. Noha mind a két részről a legteljesebb jóakarat nyilatkozott meg a tárgyalások során, az eredmény mégis az lett, hogy a kamatokból remélt 100.000 pengőn felül kerek összegben még 100.000 pengő hiányzik a Déri-kerti palota tervének kiviteléhez. Erre az összegre pedig sehonnan sem nyilt fedezet. A város lemondott a megbízásról, megdőlt Kotsis professzor nagy terve s vele füstbe ment két évi nehéz és áldozatos munkánk.
