Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931

- 30 II. De a gondolatot, mely tetté akart erősödni, többé már nem lehetett * eltemetni. És sürgette a megoldást a város elégedetlensége, a napról-napra terhesebbé nehezedett munkanélküliség. Az új mozdulás a város főispánjától, B. Balku Gyulától indult ki. Május 23-án Walko miniszter és a bajai polgármester kíséretében megkereste Budapesten időző apáturunkat s a jó ügy érdekében félretéve minden eddig támadt kellemetlen érzést arra a megegyezésre jutottak, hogy az építkezés egyedüli járható útját a már egy évtizeddel előbb fölmerült s azóta is mindig ébren tartott első gondolat jelzi; mai helyén bővíttessék ki és alakíttassák át a gimnázium is, a rendház is. Az értekezlet e megállapodását Walko miniszter közvetítette Klebelsberg kultuszminiszternek. Bár nem szívesen hallotta, hogy kedves terve megvalósíthatatlan, az új elgondoláshoz mégis megadta beleegyezését. Apáturunk, hogy így a kezdettől fogva a Rend-óhajtotta vágányra került az ügy, energikusan és fáradhatatlanul kezébe vette annak intézését. A pénzügyi kérdések rendezése után június 3-án a Bernardinumba, Budapestre kérte értekezletre Walko minisztert, a bajai főispánt és polgármestert, Hadarits Vendel rendi szakértőt és a bajai igazgatót. Ez értekezleten, most már valóban véglegesen, minden kérdés megoldódott a következőképpen: 1. a városi kulturális építkezésekre jut a városnak a régi épületek megvételére szánt 450.000 P hitelösszege és az állami hozzájárulásnak még 1928 augusztusában Baján elhelyezett fele: 250.000 P. 2. A mi építkezésünkre jut a Tanúim. Alap kat. kölcsönéből a kamatokkal együtt 350.000 P, a Rend megajánlott 100.000 P-je — melyből 70.000 a gimnázium és rendház fölszerelésére fordítandó — és az állami hozzájárulásnak a kultusztárca 1931. évi költségvetésébe fölveendő másik fele : 250.000 P. Városi építkezésre is jut tehát 700.000, a rendi építkezésre is 700.000. így az eredeti 1.400.000 P teljes összegében bajai építkezésre fordíttatik. 3. Az építtető szerepét a Rend vállalja s az építés befejeztével a kultuszminisztériumnak elszámolással tartozik. 4. Az 1868-ban vállalt fenntartási kötelezettségénél fogva a gimnázium átalakítási tervei a városnak bemutatandók. 5. Az építkezést legkésőbb az 1930. év őszén meg kell kezdeni. — E megállapodást a kultuszminiszter, ismét Walko miniszter közvetítésére jóváhagyta azzal, hogy Kotsis professzor honoráriuma az eddig gyűlt kamatokból fizetendő. Ezek után Apátúr megbízta Baja város volt műszaki tanácsosát Nagy Márton építész-mérnököt a tervek elkészítésével s meghosszabbította az építőbizottság mandátumát, amelynek tagjaiul Nagy Márton tervező építészt, Hadarits Vendel budai gimn. tanárt, az igazgatót, Gáspár János, Holczinger Titusz, Tóth Ágoston s dr. Fekete Rémig tanárokat nevezte ki, egyben Tóth Ágostont megbízta a bizottság előadói nehéz tisztjével. A június 15-én megtartott helyszíni szemle, melyen az építőbizottság tagjain kívül Mátrai Géza, min. tan. is résztvett a VKM. műszaki osztályának megbízásából, leszögezte a rendházban az átalakítás és az új szárny kereteit, a gimnázium átalakításának és kibővítésének módját. A telek kibővítése miatt szükségessé vált az