Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931

- 9 ­kommal is csak megközelíteni tudom: messze francia Clairvaux-ból Pannó­niába vándorolt tisztes elődöm ezt a harmadik fejezetet nem írhatja meg. Jó fráter Anianus teste, ha ugyan élt valaha, hétszáz egynehány esztendeje pihen Zirc völgyében, a kis Cuha-patak partján, de lelke bizonyára boldog örömmel tekint alá ez évben a bakonyi zirci apátságra és az apátság fiaira, mikor monostoruk alapításának hétszázötvenedik évfordulójáról emlékeznek. Folytatom hát az igaz történetet én ő helyette.*) Alig két évtized múlva kőmonostor áll a lombsátrak helyén, bakonyi sziklából épült templom a fából rótt kápolna helyett. III. Béla király nem hagyja árván felesége földjéről telepített szerzeteseit. Fiának, Imre királynak szeme is rajtuk áll: máig bizonyítja egy feliratos kő, hogy oltárt épített az új monostor templomában. Szent Bernát fiai kemény munkával hálálták meg a királyi pártfo­gást. Mert nemcsak imádkozni tudtak ők, nemcsak a maguk fegyelmezésé­hez értettek, hanem tudtak dologban verejtékezni is, értettek a természet vad erőinek megfegyelmezéséhez, a parlagföld kincseinek csiszolásához is. A monostor körül, közel-távol, az őserdő mélyén, a mocsaras lapályon, a malomhajtó patak mellett megépülnek a gangriák-majorok: mindegyike jeles iskolája a földmívelésnek, állatnemesítésnek, kert- ós erdőgazdaságnak. A föld népe nemcsak imádkozni jár a major kápolnájába, a folyton fáradó munkás-testvérektől eltanulja a kenyérkereset, a jobb földi élet nagy titkait is. A szorgalmas munka egyre gyarapítja az apátság javait, királyok, főurak adományai bővítik birtokait s a következő századok során három vármegyében, Veszprémben, Győrben, Zalában találjuk a zirci apátság falvait, tanyáit, hol Szent Bernát fiai az égbe vivő út fáradalmainak elviselésére is, meg a föld javainak okos kihasználására is példát adnak. Az apátság tekintélye is nőttön nő az egyházi és világi hatalmak szemében. A XVI. század fordulójáig 23 zirci apát nevét ismerjük, a leg­többét abból a fontos szerepből, amelyet az egyházi kormányzat szolgálatá­ban betöltött. Nemcsak hazai kolostorok és egyházfejedelmek keresik vitás kérdésekben döntő szavukat, a Citeaux-i főapátsággal is állandó a kapcsolatuk, meg a római szentszék is igen gyakran bízza meg a zirci apátokat nehéz bírói hatáskörrel. Aztán egyszerre csak közeledik a vég. A XV. század már betegség, haldoklás. Szú őrli az apátságot kívül is, belül is. A régi erkölcs és fegye­lem bomladozóban, a tekintély leromlóban, a javak elherdálva fosztogatók, bitorlók kezén. A század végén pápától-kiiálytól koldulnak Zircnek már nem is cisztercita apátjai beneficiumokat. 1511-ben katonai érdemek jutalma az apátság leromlott tekintélye és megtépázott vagyona, maga a zirci monostor omladozó bagolyvár, szerzetesei kihaltak, vagy elmenekültek. 1527-ben *) Ezt a fejezetet dr. Horváth Konstantin Zirc története c. munkája nyomán írtam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom