Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931

— 10 még esik szó zirci apátról, — de Mohácsnál leáldozott már a nemzet napja is. . . Zirc története, mondja a historikus, 1530-tól 1659-ig nem szerzetestörténelem. 1609-ig a fehérvári meg veszprémi pasák, a palotai vártartomány hatalmasai: a Podmaniczkyak s Thuryak uraskodnak a régi cisztercita birtokon, 1609-től meg 1659-ig a királyi kegy egy-egy győri, fehérvári, esztergomi, veszprémi kanonokot, nagyprépostot tüntet ki a zirci apátság címével és régi vagyonának roncsaival. A címzetes apátok mindegyike buzgón törekedett arra, hogy visszaszerezze az apátság jószágait, beezeg arra egyik sem, hogy életre keltse a régi monostor szerzetesi életét, noha a Citeaux-i főapátság, sőt a királyi hatalom is egyre sürgette azt. Br. Héderváry János, pozsonyi kanonok-zirci apát végre erre is gondol és 1659-ben lemond az apátságról a Ciszterci Rend javára. I. Lipót király az osztrák lilienfeldi cisztercita szerzetest, Ujfalusy Mártont nevezi ki zirci apátnak s meghagyja neki, hogy az apátság javait visszaszerezvén, építse fel Zirc romjaiban pusztuló templomát, monostorát s kezdjék meg benne a szerzeteséletet. Azonban a lilienfeldi apátság kevésszámú szerzetesei miatt nem tudja benépesíteni a zirci monostort, nem is gondol azért annak felépítésére. Sőt negyven év multán, 1701-ben királyi jóváhagyással el is adja az apátságot a sokkal népesebb, anyagiakban és szellemiekben gazdagabb Henrichauporosz-sziléziai cisztercita apátságnak. Henrichau és Zirc közt 114 évig tartott a közösség. A magyar apátság mindig hálával fog gondolni a sziléziai apátságra. Henrichau telepíti be munkásokkal a községet, s mikor rendelkezésre állnak már a dolgos kezek, 1726-ban, még ideiglenes lakásban ugyan, megjelennek Zircen ismét a ciszterciták, hogy a lilienfeldi apátságnak adott megbízásokat teljesítsék. 1733-ra elkészül az új monostor s ez év aug. 11-én kétszáz év után újra kezdődik a bakonyi apátságban a cisztercita élet. 1752-ben megépül az apátsági templom, a barokizlésnek egyik legkiválóbb alkotása. A rendi javak is visszakerülnek okos birtokpolitika és szorgalmas munka árán. Háromszáz év romjain új élet fakad mindenütt. Zirc ismét virágzik, magyar származású rendtagokkal is népesül. A századforduló újra változást hoz. Az a magyar nemzeti öntudat, mely az 1790—91-i országgyűlésen kirobbant, utat talál a monostor falai közé is. A feszültség mind jobban érezhető az idegen s a magyar rendtagok közt. Szakadoznak a szálak az anyaapátság és leánya között. Az államhatalom is azon van, a megyei feliratok is azt sürgetik, hogy a magyar apátság önállóságra jusson. Az idő kedvez, az alkalom megszületik rá. Frigyes Vilmos porosz király 1810-ben megszünteti Henrichau apátságát. 1812-ben a pilis-pásztói cisztercita apátságnak az egri gimnáziumban tanító konventje apátjául választja Dréta Antalt, a zirci perjelt, s mikor az