Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928

- 32 — munkánknak. A megszállás sok nehézséget gördített nevelő munkánk útjára, de viszont nagy segítségünkre szolgált a megpróbáltatások és kétségbeesés napjaiban felébredt vallásos érzület. Nagyon sokan kerestek vigasztalást a vallásban, keresték fel a templomokat, hogy a kereszt és az oltár előtt nyerjenek enyhülést, balzsamot fájó sebeikre. Ez élő példákra való mutatással igyekeztünk a tanulók lelkében a vallásos érzületet erősíteni, tudatossá és elevenné tenni. Ne csak a rosszban, hanem a jóban is minél többször bensőségesen látogassák a templomokat és járuljanak a szent áldozáshoz. Nem reménytelenül tettük. Igaz, vallás tekintetében az ifjúság nem egyszínű, így lelkületük sem, azért találkoztunk is ferde kinövésekkel. Hatással voltak a kommunisztikus áramlatok, az eredmény mégis egészében megnyugtató volt, sőt a katholikusok magatartása dicséretes, a Mária" kongregáció tagjainál pedig lélekemelő volt. Ez utóbbiak megvilágítják a fegyelmi állapotokat is. A forradalom és megszállás a könnyen szabadságra hajló és megtéveszthető növendékekben a jó és helyes megítélésben zűrzavart okozott. Ehhez járult tudatosan vagy meggondolatlanul a család, a környezet, főleg a tekintélyt romboló sajtó. Az ifjúság a társadalomban, főleg a sajtóban mindig megtalálta vakmerő viselkedésének párfogóját. Régi bűn ez, mely a zűrzavaros időben csak erősebben nyilvánult meg. A kommunisztikus áramlatok mérgezett bacillusai belopózkodtak néhány ifjú lelkét e s a nemzetellenes irányú „Munkás-Otthon" megtalálta bennük a maga látogatóit. A szállásadók lelkiísmeretlensége alkalmat adott az éjtszakai mulatozásokra. Bár kezünket mégkctötte a megszállás, mégis mindezen hatások és körülmények mellett is sikerült a nagytöbbségben a fegyelmet megőrizni, a jó gyerekek száma elhalaványította azt az egy-két kirívó képet, melyet festettünk. A tanítás a megszokott és előírt módon folyt. Sok zavart okozott az intézet meg-meg hurcolása, meg az 1919—20. iskolai évben a hosszú karácsonyi szünet és a félórás tanítás a fűtőanyag hiánya miatt. A karácsonyi szünet dec. 20-tól jan. 25-ig tartott, S mivel az igazgató a legnagyobb útánjárással sem tudott a hosszú szünet alatt a szerbek kezébe került pécsi bányákból elegendő szenet beszerezni, behoztuk a félórás tanítást. A páros és páratlan osztályok felváltva 8 órára, illetőleg fél 11-re jöttek iskolába. Ez a rendszer tartott ápr. 7-ig. Nagyobb eltérés csak annyiban volt, hogy az 1919 tavaszától 1920 tavaszáig folyt a szerb nyelv tanítása heti 2—2 órában és pedig: I—II. osztályokban a szépírás és 1 tornaóra, III—IV. o.-ban 1 latin és torna óra, V—VIII. o.-ban 1 görög, illetve görögpótló és 1 torna órv rovására. 1920—21. iskolai évben az első osztályra jelentkező tanulókkal az 1883. évi XXX. t.-c. I. fej. 10. §-a alapján felvételi vizsgálatot tetettünk, mert az elemi iskola negyedik osztályát tanítóiknak az iskolákból való kiszorítása miatt rendesen nem végezhették el. Az 1920—21. iskolai évben behozott tárgyakat sem taníthattuk, mert a rendelet hozzánk nem jutott el. De már az 1920. évi dec' 10-én 113.240. sz. a. kiadott új Rendiartás véletlenül eljutott hozzánk s ez is irányított bennünket tanítói munkánkban, A tananyagot a legnehezebb körülmények között is elvégeztük. A testnevelés a legnagyobb buzgósággal folyt, de a szokásos tornaversenyek elmaradtak. Érthető okokból, a nehéz viszonyok miatt. A megszállás harmadik évében a tornázás azonban szünetelt, mert tornatanárunkat, mint már említettük, kiutasították, A kedvelt és gyakorlati hasznukkal