Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928

- 37 — nem kell félteni. Ez a tárgyalt korszaknak a nevelési programmja, ez a mienk is, amelyet ellenőriz és irányít nemcsak az állami főigazgatóság, hanem az újabban felállított rendi főigazgatóság is. A társadalomnak edzett ifjúságra is szüksége van. A testnevelés a háború alatt, de főként utána nemzeti fontosságúvá nőtt. Intézetünk a sportolásban a túltengést megakadályozza s a tornatanár vezetése alatt álló Testedzőkör révén helyes irányba tereli. A test egyenletes fejlesztését elvégzi a svédtornászat, a test edzését a szertornászat és a testedző kirándulások mozdítják elő, a katonás magatartást segítik elő a katonai rendgyakorlatok katonai ellenőrzés alatt. A testnevelés érdekében a vkminiszter az idei tanévtől kezdve a tornaórát 2-ről 3-ra emelte. A testedző kirándulások mellett szerepelnek a tanulmányi kirándulások, melyeket a megszállás alatt annyira nélkülöztünk. A kirándulások nemcsak szórakoztatók, hanem nagy gyakorlati értékűek is. Egyes szaktanárok gyakran vezettek tanulmányi kirándulásokat, de nagyobb tervszerű egy-két napos kirándúlások is évenkint egyszer rendszeresek. A hazafias érzés ápolásában nagy szerepe van az ünnepélyeknek. E célból minden vallásos és hazafias alkalmat megragadunk, de túlzásba nem esünk. A vallásos ünnepélyeket végzi a Mária-kongregáció, a hazafiasakat az Önképzőkör, mindkettő a maga szerény keretében. Ezek mellett szerepelnek az előírt nagyobb nyilvános egyházi és hazafias ünnepélyek. Fölelevenítettük a régi nyomokon a színielőadásokat is, és az 1925-ben előadott „Mikes" és az 1928-ban színre került: „A vén honvéd álma" c. színdarabok hatásban nem maradtak a régiek mögött. Ünnepélyeink közül különösen kiemelkedik az 1925 jun. 6-án tartott hősi halottaink emlékünnepélye. Már Werner Adolf dr. zirci apátúr, a háború alatt intézetünk igazgatója, amint már azt a II. fejezetben említettük, azt indítványozta, hogy intézetünk hősi halottainak emlékét emléktáblán örökítsük meg. Meg is kezdte az adatok gyűjtését, de a hosszantartó háború, végül az intézettől való távozása miatt megakadt. Kürti Menyhért dr. folytatta, de a hamarosan bekövetkezett megszállás az ő munkáját is megakasztotta. A felszabadulás után az intézet rendbehozásával reá nehezedő gondok miatt a gyűjtésre Fejér Adorján tanárt kérte fel. Ö is 1924 juliusában távozott körünkből, a gyűjtés Tordai Ányos dr. igazgatóra szállt, akinek hűséges munkatársa volt ez ügyben Gáspár János kartársunk, akik azután hősi halottaink arcképeit és reájuk vonatkozó adatokat össze is gyűjtötték. Kürti Menyhért dr. igazgató 1924 tavaszán 57 ezer koronán megvásárolta a 190 cm. magas és 123 cm. széles mái'ványtáblát. Az eszme végleges megvalósítását Tordai Ányos dr. igazgató foganatosította is. Az ifjúsági előadásokból a szükséges összeget előállította és az emléktáblát elkészíttette. Az emléktábla művészi kerete egyik ügyes tanítványunk Éber Sindor akkor VI. o. tan. munkája, a képsorozat összeállítása cs díszítése Gáspár János rajztanárunk művészi ízlését dicséri. A kapubejárat alatt balról van beállítva az emléktábla, jobbra az arcképcsoportozat. Az emlékbeszédet Werner Adolf dr., az intézet kegyura, zirci apátúr mondotta s nagyszabású és magasszáinyalású beszédében méltatta a hősöket és érdemeiket, kiknek nyomán méltán várható a széthullott, romokban heverő ország újjáépítése. „Nyugosznak ők, a hős fiak, dúló csaták után." Már nem dobog