Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928

- 18 — Harcbavonult ifjaink küzdöttek a hazáért, az itthoniak dolgoztak a küzdőkért, mikor lelkesen részt vettek minden olyan mozgalomban, melynek célja volt a háború-ütötte sebek gyógyítása, a szenvedések és a nyomor enyhítése. Minden iskolai és társadalmi akcióban ott voltak. Az Önképzőkör s a VIII. osztály a Vöröskereszt-Egyesület alapító tagja lett és eleinte segédkezett a betegek szállításánál is. Ifjaink gyűjtöttek karácsonyi ajándékokra, az elhalt katonák özvegyei és árvái számára létesítendő alapra, szeretetadományokkal keresték fel a beteg és sebesült katonákat. Szóval minden jótékonysági mozgalomban szerepeltek és tevékenykedtek, hogy a nemzet küzdő erejét növeljék és fokozzák. A hadisegélyezés célját szolgáló gyűjtésekben is buzgólkodtak : nagy szorgalommal gyűjtötték a szederlevelet, gyógyfüveket, fémeket, hadibélyegeket, könyveket, folyóiratokat, ruhaneműeket, rongyot, papírt. Szépen jegyeztek hadikölcsönt is. Nagyobbrészt az igazgatóság útján jegyzett hadikölcsön összege: 105,250 K.-t tett ki. A hosszantartó háború mindig több és több katonát követelt. Itthon a férfi munkaerő nagyon megfogyott. Ifjaink az iskolán kiviil is nagy tevékenységet fejtettek ki. A nagy vakációban segédkeztek a ház körül ; különösen a falusi gyerekek a mezőgazdaságban, a városiak üzletekben vagy műhelyekben, ingyen dolgoztak az irodákban, szolgálatot teljesítettek a küzigazgatásnál, a tűzoltói és egészségügyi intézményeknél. Ezekből a tényekből kitűnik, hogy a szenvedés és nyomorúság mennyire megfogta az ifjúság szivét s a meghatottság és részvét érzései kiváltották a jótékonyság és áldozatkészség nemes gyakorlatát. A meghatottságig öröm volt nézni, mint sürgött-forgott tele igazi lelkesedéssel és érzéssel a jótékonyság mezején. Már később, a háború második felében, lankadt a lelkesedés, a magasan lobogó láng kezdett lelohadni. Ennek okát megtaláljuk a mind erősebben fellépő szükségben és nyomorúságban és azon régi tapasztalatban, hogy a lelkesedést és fellángolást a magyar embernél nem kiséri az állandó kitartás. A környezet befolyásoló és alakító erejét megérezte a gyermeki lélek is. Az értelmi ne kelésre a háború első mozgalmai nagy hatással voltak. A sokféle izgalom állandó feszültségben tartotta az ifjúság lelkét, ami nem volt alkalmas az elmélyedést kivánó szellemi munkára. A békebeli eredmény elérése sok küzdelembe került. Azután sok családból apa, testvér ott küzdött valamelyik harctéi'en, megsebesült, megbetegedett, foglyul esett vagy hősi halált halt: az édes anya nem pótolta az édes apa irányító kezét. Sűrűn kezdtek jelentkezni a háború romboló hatásai is. A mohó újságolvasás, állandó ácsorgás a vasúti állomáson, hogy lássák a sebesülteket, betegeket, katonákat és hadieszközöket szállító vonatokat és hogy valami ujabb hírt halljanak, mindezek elvonták a figyelmet a komoly munkától. Az idők nehéz járása, a folyton fokozódó drágaság házi munkára szorított sok tanulót. Szóval sok és ezerféle ok nehezítette meg a szellemi munkát és a kellő eredmény kiküzdését. A fennemlített okok befolyásolták az ifjúság magaviseletét is. Bizonyos lazasa g, féktelenségre és kalandozásra való hajlamok jelentkeztek. A kisebb tanulókat az iskolai törvények keretében könnyű volt ellensúlyozni, de már a nagyobbakat, akik sorozásra kerültek, vagy azt várták, nehezen lehetett fékezni. Várható katonáskodásuk jogán előnyöket és munkanélküli