Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

27 Levelében hangsúlyozza az összhangzó együttműködés szükségességét, és Cicero meg Seneca szavaival jellemezvén a nevelés és oktatás nagy fontosságát s a tanári pálya magasztosságát, kéri a tanárok buzgó működését. Az ifjúság nevelőinek kiválóképen figyelmükbe ajánlja Seneca 17. levelének mindenkor megszívlelendő mondását: „Nevelőkké ne azokat a tudós embereket válasszuk, akik nagy gyorsasággal nagy frázisokat mondanak és .közhelyeket emlegetnek, a magánéletben pedig másként cselekszenek, hanem azokat, akik az életre nevelnek, s akik maguk is megteszik, amit hirdetnek és sohasem hagyják cserbe elveiket". Levele végén részletes utasításokat ad az igazgatóknak az információk és beterjesztések tárgyában, közli a tankerület összes intézeteit és megállapítja a sorrendet, amelyben az általános érdekű rendeleteket és intézkedéseket egyik intézet a másikhoz küldeni köteles. Az expediálás sorrendje a következő volt: Győr, Magyar-Óvár, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Keszthely, Pápa, Veszprém, Nagykanizsa, Kaposvár, Pécs, Mohács, Újvidék, Szabadka, Baja, Székesfehérvár, Tata, Komárom és ismét Győr. Ebből láthatjuk, milyen nagy kiterjedésű volt ez időben a győri tankerület, amely úgyszólván az egész Dunántúlt magába foglalta. 1818. október 20-án az évm:gnyitás előtt Fejér György főigazgató tankerületének intézeteihez körlevelet intézett, amelyben egyes tanügyi kérdéseket fejteget s a közeledő iskolai évre utasításokat ad a tanári testületeknek. Még mindig a fegyelmi kérdések vannak előtérben. A fegyelmi szabályokat mind a két félév elején ünnepélyesen ki kell hirdetni az ifjúság előtt s az iskolatermek ajtajára ki kell függeszteni. A testi büntetéssel egyes tanárok, úgy látszik, túlzásba estek, s minthogy emiatt folyton panaszokkal zaklatták a felsőbb hatóságokat, a helytartótanács ismét intézkedik a testi fenyítés dolgában. Fő elve, hogy a büntetéseket mérsékelni kell a magyar faj jelleme szempontjából, amelynek alapvonása a dicsőségvágy s az ifjak jellemét és viszonyait is tekintetbe véve. Ha a korholás és buzdítás nem használ, ám maradjon meg a testi büntetés, de legyen ritkább; a bottal való verés azonban mint gimnáziumi tanulóhoz nem illő, eltörültetik. Legjobban megfelel a helytartótanács rendeleteinek a carcerbe való zárás szünetnapokon. A kicsapongások is — úgylátszik — napirenden voltak, mert ezekre vonatkozólag is utasításokat ad a főigazgató. A kicsapongásokat — úgymond — meg lehet akadályozni, ha az igazgatók és a tanárok különös gonddal őrködnek az ifjúságra s a szü-