Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908
35 elültek, a nemzet belső állapotainak, intézményeinek rendbehozására fordíthatta figyelmét és erejét. Az államépület minden részében sok volt a takarítani és tatarozni való. Ezek között elsőrendű érdek volt a megzavart és felbomlott honvédelmi rendszer újjászervezést. Az ország nyakán ülő nagy számú idegen zsoldos haddal 'torkig volt már a nemzet annak példátlan garázdálkodásai, jog- és törvénytipró hatalmaskodásai s az ellenségnél is brutálisabb zsarolásai miatt; minden áron le akarta tehát rázni a nyakáról. 111. Károly király készséggel támogatta az állandó hadsereg felállítására vonatkozó törekvését az 171 2/s o. gy. rendeinek, mert egy ilyen hadban a saját autokrata fejedelmi hatalmának legszilárdabb alapját ismerte föl, amire kézenfekvő példát szolgáltatott a Napkirály uralkodói abszolutizmusa. Az örökös fegyverzajt már megunta a nemesség, békére vágyott, a hadviselés iránt elkedvetlenedett, az idegen zsoldost pedig az ellenségnél is jobban meggyülölte. Ez a lelki hangulat szolgál magyarázatául —t de nem mentségül -— annak a minden körültekintés, a jövőnek minden mérlegelése (amire pedig a multak alapján elég okuk lehetett volna) nélkül elhamarkodva alkotott törvénynek, mellyel ezt az életbevágó érdekeket érintő, rendkívül fontos ügyet az országgyűlés elintézte. Elvben fennmarad a nemesség személyes fölkelési- illetve bandériumállítási kötelezettsége. De minthogy egyedül ezzel — úgymond a törvény*— az országot elégségesen védeni nem lehet, renden katonaságot, mirul bensziilöltekböl, mind külföldiekből állót kell fenntartani. Ez a törvényben megnyilatkozó végzetes felületesség a nem nemes magyarokból állandó rendes katonaságot teljesen ellenséges érzületű tényezők befolyása alá juttatta ; mert hogy ki és mily föltétellel fogja az újoncokat megszavazni, mennyi lesz a szolgálati idő tartama, mily befolyása lesz a törvényhozásnak a hadsereg szervezetére, vezényletére, vezérletére stb. mindezekről elfelejtett intézkedni a törvény, amely mulasztásnak katonai kérdések neve alatt még ma is isszuk a levét, mert a nemzetet ért katasztrófák s egy ellenséges érzületű közjogi fejlődés ezt az állandó magyar hadsereget először németté, majd közössé tette; e legfőbb vonatkozású kérdésekben vele való rendelkezés jogát pedig a hadi felségjog révén akarja elkobozni a nemzettől. Egyedül az állandó sereg eltartására szükséges költségnek a hadiadónak — megszavazását egyik országgyűléstől a másikig — kötik ki maguknak a rövidlátó rendek. A magyar hadsereg tényleg a nemesi kiváltságok fenntartásának esett áldozatul. Mátyás király világhírű fekete serege, az első magyar állandó sereg, sorsának megismétlődését látjuk e szomorú alakulásban; mert ha az államéletben felmerül egy szervezet létesítésének elodáz3*
