Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908

VII. hatatlan szükségszerűsége, s azt az államalkotó nemzet felállítani nem tudja, vagy nem akarja, természet szerint valamely más idegen tényező veszi kezébe a megvalósítását és pedig nem a nemzet, hanem a saját érdekeinek a szemmeltartásával Az állandó sereg felállítása a parasztság helyzetét tette súlyosabbá egyrészt, mert az ő fiait vitték el s akit befogtak, azt többé el nem bocsájtották, mert a szolgálat életfogytiglan tartott; másrészt, mert ezen öníiaiból álló sereg fenntartására, szükséges adót is neki kellett fizetnie. A honvédelem tehát lényeges változáson ment keresztül, s ami eddig elsőrendű nemesi kötelesség volt, most a parasztság vállára nehezedett; mert ha a törvény fenntartja is a nemesség felkelési kötelezettségét, azt most már csak kivételes esetre szorítja, s ami eddig a parasztságtól — a telekkatonaság hadbaállása útján — csak rendkívüli szükség eseteiben követeltetett, az most állandó terhe lőn. A nemesség eme rendi kiváltságainak alapját képező kötelességének, a személyes felülésnek, a rendi alkotmány keretében még két ízben tett eleget; először a „Vitám et sanguinem'" jelenetre következő általános felbuzdulás hatása alatt 1741-ben, midőn a mindenfelől szorongatott, bájos királynő szomorúan panaszos előadására a trón megmentését becsületbeli ügyének tekintette s a történelem tanúskodása szerint vállalt kötelességének Európa bámulatára dicsőén meg is felelt; másodszor a korzikai hős megtörésére irányult nagy nemzetközi vállalkozásban Győr alatt 1809-ben. Az utolsó nemesi insurrekciónak tudvalevőleg gyászos kudarc lőn a vége, de minden mentegetési szándék mellőzésével a történelmi tárgyilagosságnak tartozunk annak a megállapításával, hogy a magyar nemességet a győri futás miatt gáncs, vagy kicsinylő gúny nem élheti. Nem egyenlő erők állottak itt szemben egymással. Az egyéni derékség, bátorság és lelkesedés nem hiányzott; de bebizonyult, hogy a kor fejlettebb hadászatával, a harctéren felnőtt seregekkel s a tökéletesebb fegyverekkel szemben mindemez erkölcsi tulajdonságok többé nem biztosítják a sikert. E tapasztalatok mindjobban anakronizmussá tették a nemesség fölkelésének elvi kötelezettségét s mindjobban megérlelték a nemesi kiváltságok fennmaradásának tarthatatlanságát. Csak a magyar nemesség szűkkeblű önzésének számlájára írható tehát, ha mégis hosszú időn keresztül makacsul ragaszkodott eme kiváltságaihoz, melyekért semmi ellenszolgáltatást nem nyújtott, annyira nem, hogj' még a hadi adónak terhét is egyenesen a paraszt személyére hárította át, tehát nemcsak magát, de jószágait is kivonta a honvédelem terhe alól, s midőn a hét éves háború lezajlása után Mária Terézia azzal a megokolással, hogy a nemesi fölkelés az idők fejleményei mellett