Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908

VII. dérium elnevezés, már csak a számbeli megfogyatkozásnál fogva sem. Maga a védelmi taktika, a végvárak és a részleges felkelések is zavarólag és bomlasztólag hatottak a banderialis rendszerre, melyről — jóllehet törvény nem törülte el — hovatovább említés is nagyon ritkán történik. A telekkatonaság mellett mind nagyobb mérvben vonatik be a honvédelembe a parasztság és pedig most már mint külön osztály; a nemesség u. i. mindjobban kibújik személyes honvédelmi kötelezettségének teljesítése alól s így a honvédelem lassanként egyedül a parasztság vállaira nehezedik. E szomorú jelenségnél egy pillanatra megállva, nem mentségét (mert a legszentebb kötelesség elmulasztását semmivel menteni nem lehet!) — csak magyarázatát találjuk a nemességnél e kötelességérzet nagymérvű megfogyatkozásának a korszak zavarteljes gazdasági és súlyos politika viszonyaiban, ilyenek 1. hogy a királyok is kivonták magukat a hadvezetés személyes kötelessége alól, sőt még a nádori széket sem töltötték be s így nádor sem volt, aki mint főkapitány a fölkelt nemesség élén őket helyettesítette volna, 2. a gyakori táborozás súlya alatt a nemesség mindjobban kifáradt, az idegen vezéreknek durva s a nemesség önérzetét becsmérlő bánásmódja miatt pedig elkedvetlenedett, 3. de be kezdte látni azt is, hogy kellő fegyelmezettség és gyakorlat híján harcképesség dolgában nem áll az ellenséggel egy színvonalon, 4. végleg kedvét szegte s utóbb felkelésekbe kergette az idegen, rosszindulatú kormányoknak éreztetett bizalmatlansága, gyanúja s az alkotmányos szabadságok ellen intézett durva támadásai. Amiért a kiváltságos nemességet itt másodsorban vád érheti, az azon szűkkeblű önzése, hogy midőn a honvédelem terhét úgyszólván kizárólag a parasztságra tolta, megfelelő jogokban részesíteni ezt az osztályt elmulasztotta, s a helyett, hogy nemes nagylelkűséggel erkölcsi erőt, lelkesedést öntött volna bele, még inkább kiváltságainak ellenségévé tette, úgyhogy azt ezen uj súlyos kötelessége teljesítésére sokssor csak erőszakkal lehetett kényszeríteni. Ezek azok a keretek, melyek között hazánk élete vergődött a nyakán ülő ellenséggel vívott önvédelmi küzdelmeiben, a XVII. század közepéig, amikor végre a már idejét mult védelmi rendszert a támadóval váltják fel. A magyar hősi vitézség és hazaszeretet egén soha el nem halaványuló fényességű csillagként tűnik fel Zrínyi Miklósnak magasztos alakja. A magyar nemzet kettős küzdelemre volt kárhoztatva ebben a korban: egyrészt a hazánkat lenyűgözve tartó török igáját törekedett lerázni, másrészt a nemzeti önállóságából, függetlenségéből kiforgatni