Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908

9Í törekvő idegen dinasztia perfidiája ellen kellett védekeznie; e kétirányú küzdelemnek leghivatottabb, legméltóbb képviselője .Zrínyi Miklós; méltó, hogy kissé bővebben időzzünk nemes alakjánál Fölemelő és megható az a lankadást nem ismerő küzdelem, melyet úgy tollal, mint karddal kezében nemzete, a magyar nemzet érdekében folytat a horvát bán. Hunyadi Jánost tartva a vitézség mintájának, igyekszik magát minél jobban kiművelni úgy elméletileg, mint gyakorlatilag a katonai tudományokban s ugyanerre lelkesíti kortársait. A hősi vitézség babéra már korán övezi homlokát, neve Európaszerte ismertté lesz, mint a kereszténység bajnokát dicsőítik, ünneplik mindenfelé. A török „áfium" ellen való küzdés vezéreszméje életének; hazánkat a török rabiga alól idegen segítség igénybe vétele nélkül akarja felszabadítani. „Segíts magadon, az Isten is megsegít!" mondja nemzetének, melyet tollával felrázni akar aléltságából, hogy ujabb dicső tettekre birja, mert a zsitvatoroki béke óta nem folyt nagyobb háború a török ellen, a magyarok tehát elszoktak a nagy harcoktól, s ha a végeken voltak is néha nagy és hősies küzdelmek, a nemzet és védőereje — mint láttuk — bomladozásnak indult. „Nem elég az — úgymond — hogy minden egyes embernek legyen fegyvere házánál, noha ennek is úgy kell lenni; hanem hogy az ország tartson egy hadsereget lábon készen, aki mindenfelé, minden órában, minden pillantásban télen-nyáron oda mehessen, ahová a szükség kívánja Ez fundamentuma megmaradásunknak." íme az önálló, nemzeti, állandó hadsereg gondolata. Nagy háború esetén Zrínyi azt akarja, hogy az egész nemzet fegyvert ragadjon és ekkor a ketlős létszámra emelt rendes sereg központja, tanítója legyen a nagy nemzeti felkelésnek. Legyen vasfegyelem e seregben ; ez adjon tiszteket és altiszteket és álljon magyar vezérlet alatt. Mivel azonban egyelőre kevés a tanult magyar tiszt, fogadjanak egy ideig idegeneket más nemzetből. „Nem szégyen attól tanulni, aki többet tud," — no de ez csak átmenet legyen, mert nemzeti hdsereget akar. „A hadi népet magyarhói akarom csinálni." íme itt az ütköző pont Zrínyi törekvése és az udvar idegen álláspontja között, mely viszont állandóan azon volt, hogy a különféle eredetű katonaságot, már béke idején lehetőleg egységessé alakítsa; ezért akarta folyton — kezdve I. Ferdinándtól — idegen vezérek alá helyezni a magyar katonákat is; ezért az egész katonai adminisztrációnak Bécsben való központosítása. A magyar haderőnek olyan kifejlesztése, aminőt Zrínyi sürgetett, sohasem volt ínyére az udvarnak. Nem rajta mult, hogy ez az egybeolvasztásra való törekvése, amint nem sikerűit a múltban, úgy a nemzetiségi érzés kifejlődésével még kevésbbé sikerülhet a jövőben. 35