Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908

A béke megkötése után a haditanács Magyarország védelmi berendezésében, tekintve, hogy ,.itt két ellenségre kell figyelemmel lenni, a törökre és a rebellis magyarra,* a magyar katonaságot teljesen mellőzni készül. Hiába hozza fel az udvari kamara, hogy ezen ádáz tervnek végrehajtása az egész magyar nemzetet elkeserítené, mert azt kellene látnia, hogy saját hazájának védelmére méltatlannak tartják, s azt olyan nemzetre bizzák, amely iránt a magyarok régi idők óta gyűlölettel és megvetéssel viseltetnek. E mellőzés a magyar nemzet nagymérvű lealacsonyítása lenne, mert hiszen régi törvényeink világosan kimondják, hogy a főkapitányságokat és tisztségeket született magyarokra kell bizni. Mindhiába! 1701-ben lesújtott Lipót király rendelete, mely koldusbotot nyomott a hosszú küzdelmei jutalmául szégyennel elbocsátott magyar katona kezébe. A déli határon emelt végvárakba nem fogadták be, itthon cs;d< német katonaságot tartottak, a kilátásba helyezett magyar ezredeket még nem állították fel, mert ezekre csak az örökösödési háborúban lett szükség. Az elbocsátott magyar vitézeknek tehát a bujdosás, vagy a szegénylegénykedés között lehetett választásuk. A nemzet arcán égett a megalázás, több, a megbélyegzés szégyene, melynek a magyar kancellária két felterjesztésében is hangot ad mindjárt. 1701-ben. Szava persze elhangzott, mint a pusztában kiáltónak szava. A magyart kizárták saját hazája határainak védelmebői, ami súlyos csapás volt a nemzetgazdaságra is, mert a délvidék gazdag földjeit a még itt jól meg sem melegedett s még eléggé ki sem ismert rácok között osztották fel. Az ország belsejében sem kellett a magyar, mert a meghagyott várakba német katonaságot helyeztek. Nem csodálható, ha az egykori végbeli vitézek ilyen viszonyok között a szcgénylegénységre adták fejőket. A csakhamar kitört spanyol örökösödési háború s az azt nyomban követő Rákóczi-féle szabadságharc egyszerre megváltoztatta a viszonyokat s az udvarnak volt módjában gondolkodni botor intézkedésének eredménye fölött látva, hogy mily lelkesedéssel, odaadással, teljes fegyelemmel és tisztességtudással harcolnak az osztrák uralom ezen száműzöttjei a fejedelem „Pro patria et libertate" feliratú szivárványos lobogói alatt alakult nemzeti, kuruc hadseregben, megmutatva a nagyvilágnak, hogy magyar vezényszó alatt és becsületes zsold mellett vitézségben, husznavehetőségben a magyar harcos egy lépéssel sincs hátrább, mint akár a németség legfegyelmczettebb bajnokai A főurak bandériumállítási kötelessége is fennállott ugyan ezen elemek mellett az egész korszakon keresztül, csakhogy eredeti lényegéből sokképen kiforgatva,- nem is igen felelt meg neki többé a ban-