Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1903

25 Toldy Ferenc így nyilatkozik róla: „Megíekinté Vitkovics a darabhoz Palma III. k. és Benkő Transsylvaniája I. köt. is. De leginkább kilátszik belőlök, miként lőnek Mikes leveleiből az ott leirottak a költő képzelmének társalkodói, s miként ragadják őt magokkal annak sajátjai, az a nyájasság, édes bokóskodás, szendeség, egyszerű természet és elmésség . . Az én képzelmem is több napra népesült meg e darabja által. Mikes K. jellemzete folyvást egyöntetű; a francia követnek titkolózása Rákóczival diplomatiai rejtélyességü; a Bercsényi árva Zsuzsija és Kelemen közötti szóváltás úgy perdül, mint a karika; Zaynak Alina török leánynyal szövült szerencsétlen szerelme, és e között a nagy jellemű pasa bírálata, vonzó; a bújdosó hivek nyomorú állapotjának feltüntetés bélyegző stb."

1) Ez a mű abból a szempontból is figyelemre méltó, mert benne oly író rója le Rákóczi nagyságával szemben a kegyelet adóját, kinek fajrokonai egykor a legádázabb ellenségei voltak a magyarságnak s szabadságharcának. A politikai élet pangása s a nemzet nagy részének a haladás ügye iránt való részvétlensége azokra az írókra hatott legbénítóbban, akik legjobban átérezték a mult és jelen közötti ellentét nagyságát. Ez írók egyik legnemesebbike s a nemzet elkorcsosodásán érzett szent fájdalom halhatatlan énekese: Kölcsey Ferenc. Az a német-görög klasszicizmus, melynek mint Kazinczy tanítványa hívéül szegődött, s amely a nemzeti elem háttérbe szorításával egyre csak az általános emberit hangoztatta, nem elégíthette ki az ő hazájáért élő-haló szivét. A sivár jelenből gyakran szállt vissza lelke történelmünk szebb korszakaiba, mikor a magyar számot tett Európa népei között s nem csak álmodozni, hanem élni, tenni is tudott. Igaz, hogy a jövőt illetőleg nem igen voltak reményei ; szinte meggyőződésévé vált az a gondolat, hogy a magyarnak el kell vesznie s a „haza őrcsillagzatja sziílötti bűnein leszállt"

2); mégis szívesen mereng el a múlton s annak emlékeivel igyekszik enyhíteni honfiúi bánatát. Művei több helyütt elárulják, hogy lelkét a kuruc-világ eseményei sem hagytak érintetlenül. Ismerte Falocsay György báró kuruc tábornok költeményeit s közülük hármat (Az ifjú, Virágbeszéd, Harcdíj) át is dolgozott már 1813-14. körül. Pár évre rá (1817.) magáról Rákócziról ír egy ódaszerü költemenyt, mely hazafias hevének és fájdalmának a Rákos mjmphájához cimü rapszódiája után első hatalmasabb megnyilatkozása. Érdekes, hogv az egészben elő sem fordul Rákóczi neve, mintha csak el akarná födni az avatatlanok előtt a tartalom mélységét és célzatát. 1) L. Szvorényi: Vitkovics M. élete, Művei 111. k, Xlll. 1. 2) Zrínyi második éneke.