Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1902

6 A rétegek elhelyezkedése, a hegyek szerkezete, a víz, a levegő és az élet (az állat- és a növényvilág) geológiai szerepének vázolásakor a tanár szava holt, élettelen, mig a helyszínen való tanulmányozáskor azonnal szín, mozgás és élet száll azokba. Mert saját szemükkel látják a kőzetképződést (pl. az alluviális rétegek lerakódásait, turfa-, mésztufaképződést stb.), a kőzetek pusztulását a légköriek hatása alatt, a víz pusztító és alkotó munkáját, a rétegek elhelyezkedéseit, gyűrődéseit stb. Itt értik meg és tudják csak méltányolni a tanulók a talajnem és annak chemiai összetételétől függő hatását, a mely félreismerhetetlen bélyeget nyom a rajta jelentkező növény- és állatvilágra. A növény életjelenségei közül is pl. a nedváramlás, a világosság hatása a levélzet elhelyezkedésére, a heliotropismus csupán itt érthető meg. Az állatvilág szokásainak, a kültakaró színezetének, a környezethez való simulásának megfigyeléseit sem pótolhatjuk előadásokkal, leírásokkal. Erre is egyedül a szabad természetben nyilik bő alkalom. A mező, erdő, mocsár, rét stb. nem őrzi féltékenyen titkait, hanem feltárul előttünk jellemzetes állataival és növényeivel ; saját szemünkkel győződhetünk meg arról, miként függ az élővilág, az éghajlati és talaj-viszonyoktól, és hogyan utalnak egymásra a két élő természet alakjai. Ez csak egy-két példa, melynek sorozata nagyon hosszúra nyújtható. Csak ily módon tudjuk tanulóinkkal megértetni, érzékeltetni, hogy vidékünk, az egyes vidékek, és így országunk állat- és növény-világa sok-sok tényező egymásra hatásának szükségszerű eredménye; hogy a talajtól és az éghajlattól függő növényzet, és e három tényező összehatásával okozatosan jelentkező állatvilág egymással szerves kapcsolatban áll. Es e kölcsönösség átértése mi szép alapot szolgáltat a természetben megnyilatkozó törvényszerűség megértésére ! Látható már az eddigiekből is, minő gazdag anyag kínálkozik egyegy kirándulás alkalmával a megfigyelés számára és hogy a természeti testeknek, mint valami szerves egész tagjainak felfogására, átértésére, a sokfele viszony megérzékítésére, valamint természetrajzi ismereteink és megfigyeléseink kibővítésére valósággal szükséges eszköznek kell tekintenünk a természetrajzi kirándulásokat. És ezen úton még mást is elérhetünk, mert éppen a kirándulásokkal tehetjük természetrajzi előadásainkat élénkekké. A tanuló ifjú lelke különben is inkább arra vágyik, hogy mozgalmas életet lásson, tehát ily úton, az élénk, szemléltető, a képzeletet foglalkoztató előadásokkal könnyebben megnyerhetjük tárgyunknak is. Azzal pedig, hogy a megfigyeltekre mindig visszatérünk, a tanuló érdeklődését állandóan lekötjük, ébren tartjuk és további gondolkozásra serkentjük. Es hogy az eredményes tanításra mily fontos az élénk, odaadó érdeklődés, talán fölösleges hangsúlyoznunk. Így