Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1902

hajtását a leghatározottabban el kell ítélnünk. Éppen azért, a ki ilyenfélekép közli tanítványaival a természetrajzi ismereteket, véleményünk szerint nem csak nem oldja meg a természetrajzi oktatás feladatát, de még csak meg sem közelíti. Az ily módon történő ismeretközléssel a természetrajzi oktatásnak a legújabb tantervben is kijelölt célja: „A szemlélés és megfigyelés alapján az egyszerűbb jelenségek, folyamatok és törvények megismerése és értelmezése" nem csak háttérbe szorul, hanem el is marad. Már pedig munkánknak oda kell irányulnia, hogy a természetet egyes jelenségeiben összefüggő szervezetként tanuljuk megismerni. E célból szükséges, hogy az életjelenségek önálló megfigyelései, azokra irányuló vizsgálódások, a jelenségek egésszé fűzése toluljanak előtérbe; továbbá hogy a tanuló önmunkásságával szerezzen képet az állat- és növényvilág kölcsönös viszonyáról, a szerves és szervetlen természet egymásba olvadásáról és egymástól való függéséről, azok keletkezéséről és enyészéséről. Egyúttal az egész természetet átható törvényszerűség feltárását, illetőleg az arra való utalás legnemesebb példáit is közölni kell a tanulóval. Itt azonban vigyázzunk, hogy a kellő határt át ne lépjük. így a szerves világban uralkodó törvényszerűségek közül elégséges, ha a fajmegmaradás törvényére utalunk, hogy t. i. az életmód és testszervezet egymásnak megfelelnek; továbbá, ha kiemeljük a takarékosság törvényét meg az életközösség*) fennmaradásának törvényét, vagyis azt az irányelvet, hogy az élő természetben az önálló kiengyenlítődés princípiuma uralkodik. Csak is ezen körülmények figyelembe vételével kaphatunk a természetről, mint valami szerves egészről tiszta összképet. Nagyon jól tudjuk, hogy igen sok természeti testet nem mutathatunk be az iskolában a maguk valóságában (fa, nagyobb állat). Sok esetben meg már az alak nem megfelelő, élettelenül, színtelenül kerülnek a tárgyak a tanuló szemei elé, sőt még a legjobb esetben is a kérdéses természeti test életének csak egy-egy mozzanatát tudjuk bemutatni. így növendékünk teljesen elesik a tárgy tényleges látásától, megfigyelésétől, de elesik az életjelenségek észrevevésétől is. Milyen máskép hatnak ránk a növények, az állatok a szabad természetben egy-egy kirándulás alkalmával, mikor mindegyiket saját működésében szemlélhetjük vagy figyelhetjük meg! Minő bőséges alkalom kínálkozik itt az iskolában szerzett ismeretek kiegészítésére, tökéletesítésére ! Pl. azon sok oldalú viszony föltüntetésére, melyben a természeti testek egymással állanak, az iskolában alig áll rendelkezésünkre valami eszköz. Állításunk igazolása végett vegyük csak sorra a természet három országát, és figyeljük meg egyes jelenségeiket. *) E szón a kérdésben forgó szerves testet környékező élőlények összegét értjük.