Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1901

32 mondanunk a képet, ha az emberi gondolkodás lánglelkű bajnokai, megtévedt harczosai és forradalmárai között hiába keresné szemünk e hirhedt túlzó és különcz ellenszenves alakját. Avagy talán azért jelölt ki neki a nagy művész ilyen előkelő helyet, mert gyanította, hogy a görög bölcselet éppen a czinikusok révén függ össze legszorosabban a kereszténységgel! ? Hiszen Keresztelő sz. János is azon esszeusok 5) sorából való, kiknek tana oly rokon a czinikusokéval! VI. A két nagy festmény, mely 1509-től fogva teljesen lekötötte a lánglelkű művész összes erejét, csak 1511-ben készült el. Pedig látásuknál hajlandók volnánk hinni, hogy a művész egyetlen „legyen" szavára, mintegy önmaguktól jöttek létre és maga Raffaello, Pasteiner szavai szerint olyannak tűnik fel, mint az az ifjú, ki a virító mezőn gondtalanul végigsétál, útjában megerőltetés nélkül leszedi a legszebb virágokat, s azokat bámulatos könnyűséggel remek csokorba köti. De ez csak látszat. A gyűjteményekben őrzött számos rajza — néhány a magyar országos képtárban is — azt bizonyítja, hogy igen sok tanulmány, ismételt próbálgatások után és nagy küzdelmek között alkotta, különösen a stanza della Segnatura nagyhírű képeit. A feladat óriási voltát mutatja, hogy közben abba kellett hagynia. Miként Vergilius (Minghetti szereti Raffaellóhoz hasonlítani!) az Aeneis irása közben, mintegy üdülésképen majd egy-egy pásztordalt szerzett, majd a Georgikon egy-egy szép részletét készítette el, a nagy Urbinói is, hogy itt-ott egy kissé szabadabb lélekzetet vehessen, közben Madonnákat festett. A pihenés e kellemes óráinak szülöttei: a Madonna del duca d'Alba (Alba herczegének Madonnája), a Mad. della Seggiola (a széken ülő Mad.), az Aldobrandini-féle, továbbá a diadémes Madonna (Mad. del Diadema) és végre mind között a legbájosabb, a folignói Szűzanya (Mad. di Foligno), melyet nagy hazánkfia, Széchenyi István Raffaello összes Madonna-képei között legjobban szeretett és órákhosszat el tudott nézni. ^ A palesztinai zsidó esszeusok életmódja és tanítása sok tekintetben meglepően hasonlít a czinizmushoz. Ok is a szegénységet dicsőítik ; vagyonközösségben élnek ; a mértékletességet és a szenvedélyektől való mentességet Ítélik erénynek ; a gyönyöröket megvetik. Elvetik a házasságot, hajlanak az askétaság (az önsanyargatás) felé. Ellenzik az áldozatokat és tiltják az esküt, mint Diogenes stb. V. ö. Alpha idézett tárczáját a Budapesti Hírlap 1901. decz. 7. sz.