Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1901

33 Sőt ebből az időből való II. Gyula arczképe is, moly a firenzei világhírű Uffizi-képtár Tribuna-termének egyik kincse. Ezen „pihenőket" leszámítva, 1509—11-ig szakadatlanul a stanza della Segnatura két freskóján dolgozott Raffaello. Nem lehet leirni, minő lelkesedés, minő láz fogta el Rómát, mikor híre futott, hogy a páratlan mestermű elkészült. Fejedelmek, bíborosok, tudósok és művészek mind csodájára siettek és a végtelen szerény művészt elhalmozták tetszésük és elragadtatásuk minden jelével. Mert igaz, hogy a pápai udvar tudósai szolgálhattak neki felvilágosításokkal, kezére járhattak a lángelméjű fiatal művésznek és kalauzolhatták a klasszikus ó-kor ismeretében; de a kompoziczió a maga egészében egyedül Raffaello érdeme. Es ha meggondoljuk, hogy azidétt még egészen ismeretlenek voltak a görög bölcselők szobrai, könnyű elképzelnünk, minő tanulmány után találhatta meg a fiatal mester ragyogó képzelete a Scuola d'Atene minden egyes gondolkozójának a legjellemzőbb, legmegfelelőbb alakot! II. Gyulát is annyira elragadta a bámulatos alkotás, hogy azonnal felszólította Raffaellót a szomszéd terem díszítésére és kifestésére. A művész hozzá is fogott haladéktalanul. A pápa utasításához képest egyik tárgyát az ó-, a másikát az új-szövetségből vette. Korántsem olyan harmonikus ugyan ez a stanza d'Eliodoro, mint az aláírások terme, mely egy minden részében tökéletes költemény hatását kelti, — mégis nagyszerű történeti tényeket örökít meg, és úgy a Heliodorus kiűzetése, mint a botsenai csoda (Miracolo di Bolsena) mögött II. Gyula nagy szelleme rejtőzik. A Machabaeusok II. k. 3. fej. olvashatjuk, hogy Seleucus, Antiochia királya nagyon megkívánta a jeruzsálemi templom szent kincseit. Elküldte azért vezérét, Heliodorust, hogy rabolja ki a híres szentélyt. A papok tiltakoztak ellene és égre-földre esküdöztek, hogy az az árvák és özvegyek pénze; de Heliodorus nem hajtott rájuk. Hiába hívták ki fejére az ég boszuját az oltárok elé boruló papok, hasztalanul futkosott a házakban és az utakon a halálra rémült és elszomorodott néptömeg, hiába töltötték meg a zokogó nők sírásukkal a piaczokat: kíséretével betört a templomba. És már-már végrehajtotta szentségtörő tettét, mikor csoda történt. Egy félelmetes lovag jelent meg a templomban, aranyos fegyverzetben. Rátört a megdöbbent rablóra és lova lábai alá dobta. A vele jött két gyönyörű szép, arany ruhás ifjú meg korbácscsal verte ki Heliodorust és czinkosait. Ezzel akarta a nagy pápa megörökíteni, miként bünteti meg a Mindenható egyházának megrablóit. Ezért gondolják egyesek, hogy Heliodorusban XII. Lajos franczia királyra czélzott a hazáját forrón szerető, harczias egyházfő. a