Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

6 keire is, legyenek ezek is közös kincseivé a nemzetnek. Ezen irányban az első lépések akkor történtek, a mikor a görögpótló tanfolyam életbe lépett. Most már a IV. osztály Heltai meséiből, Mikes leveleiből, Faludi elbeszéléseiből meríti prózai olvasmányait, az V. osztály Tinódival, Pázmánynyal, Faludival kezdi, majd Kölcsey, Széchenyi, Eötvös, Kossuth, Deák, Kemény Zs. stb. műveiből válogatott szemelvényekkel folytatja, nem tévesztve szem elől a történeti sorrendet. Míg szemmel láthatólag értékesebb munkát végzünk az új rendszer szerint, addig egyúttal mindazon előnyöket, melyeket az olvasmányok régi beosztása biztosított, a poétikának alább megbeszélendő czélszerű tárgyalásával elérhetjük. íme, az olvasmányok részletesebb felsorolásán kívül, ezek a feltűnőbb különbségek a régi és az uj tanterv között. Lássuk most már részletesen az egyes osztályok számára előirt olvasmányokat. II. A negyedik osztály czélja az előadás stílusbeli kellékeinek megismertetése. Ezen czél elérésére részint költői, részint prózai olvasmányok szolgálnak, azonban oly módon, hogy a költőiek olvasása megelőzi a prózaiakét és nagyobb részét foglalja le annak az időnek, a melyet olvasásra szánhatunk. Megfelelőleg annak a fordított, de didaktikai szempontból egyedül helyes módszernek, a mely az előadás alaki sajátságainak ismertetését a feltalálás és elrendezés tárgyalása elé teszi, a stílus ismertetésénél is bizonyos fordított sorrendet tartunk szemünk előtt. Először a költői stilus elemeire, a hangulatosság tényezőire: a szemléletesség re és az előadás fordulatosságára vagyunk tekintettel, és csak azután következik az értelemhez szóló világos stilus sajátságainak ismertetése. Ezen utóbbi sajátságok — bár a költői stílusban is elengedhetetlenek, — önmagukban véve nem olyan önként kínálkozó tárgyai a megfigyelésnek. Az ifjú lélek természetében rejlik bizonyos nagyobb fogékonyság a költői előadásnak hangulatot keltő szépségei iránt, inig az egyszerűségben, a mindennapi beszédhez hasonló prózai stílusban szépséget felfedezni csak bizonyos fokú tanultság alapján lehet. Ez a fordított sorrend tehát egészen természetes. Az uj tanterv változatlanul hagyja a réginek azon intézkedését, a mely Arany Toldi-')írnak elemző olvasását teszi ezen osztály feladatává, de ehhez még Kisfaludy K. Mátyás deák czímű kis vígjátékát is hozzá adja. A czél érdekében feltétlenül szükséges, hogy mindkét nagyobb költői olvasmány kizárólag iskolai elemző olvasás anyaga legyen és tárgyalásuk töltse be az egész első időszakot. Végre is itt fontos, alapvető munkáról van szó. Már az Utasítások is — melyek még csak Toldira