Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

vannak tekintette], — úgy jelelik meg a tárgyalás szempontjait, hogy azokat házi munkássággal kimeríteni nem lehet, tehát ezek is iskolai foglalkozásra utalnak. Minden egyes énekkel ujabb, meg ujabb megfigyelni valók kerülnek sorra, ezért két-három ének tárgyalása csak bizonyos szempontból teszi könnyebbé, de semmiesetre sem készíti teljesen elő a következőkét. A mikor az Utasítások hangoztatják, hogy két-három ének tüzetes tárgyalása után kisebb részletekben a szöveget liázi olvasmányul is fel lehet adni, hozzáteszik ezt: „útbaigazító magyarázatokkal." Ilyen útbaigazító magyarázatokat adni a szöveg olvasása nélkül legalább is bajos. Nem az olvasás tehát, — az történjék mindig az iskolában, — hanem másféle dolgok azok, a melyeket néhány ének elolvasása után a tanuló házi munkásságától elvárhatunk. Mindjárt megvilágítja a dolgot az, ha szemügyre veszszük röviden az iskolai olvasmány kezelésének természetes módját. Első dolgunk egy némileg befejezett, értelemmel bíró részletnek felolvastatása, (pl. 1. ének 1—7 vszk ; 8—14 vszk. — IV. ének (1—7; 8—16; 17—23 vszk. stb.) a miközben felvilágosító megjegyzéseink kizárólag a tanulók előtt teljesen ismeretlen szókra, kifejezésekre vonatkoznak. A felolvasást követi a tartalom értelmes elmondatása, eleinte tán többször is, ehhez fűződhetik azután a tárgyi magyarázatok azon része, a mely az esemény történeti hátterének (Nagy Lajos kora) megvilágítására szolgál. Miután a tartalom világos megértése biztosítva van, megkezdődik a részletekbe menő, pontról-pontra haladó elemzés. Itt elkerülhetetlen lesz azután, hogy a tanulók egyet-mást papirra vessenek és így a hallottak ne repüljenek el haszon nélkül. Lehr Albert jeles magyarázatai sokat pótolnak ugyan, de bizonyos dolgokat — egész természetesen, — az iskolai munkásságra hagynak. Szómagyarázatai teljesen kielégítők, ámde nem hagyhatjuk figyelmen kívül itt-ott a szókincs fejlesztése szempontjából a rokon értelmű szócsoportok összeállítását és a jelentésbeli árnyalatok kiemelését. Különösen figyelmet kell fordítanunk a tőrőlmetszett magyaros kifejezésekre. Mindezeknél fontosabb azonban a gondola (kifejezések alakjainak megvilágítása, a szemléletesség és fordulatosság tényezőinek ismertetése. Úgy ezeket, mint az említett szócsoportokat a tanulók nemcsak lejegyzik, hanem otthon egy füzetbe (iskolai olvasmányok füzete) le is tisztázzák; ugyanezen füzetbe írják le otthon az óráról-órára olvasott részeknek tartalmát, a melyet kiki maga állít röviden és értelmesen össze. Már ez alkalmat szolgáltat arra, hogy felhívjuk a tanuló figyelmét azon különbségre, a mely a hangulatos költői és az egyszerű, világos prózai stilus között van. — Befejezi a tárgyalást a tárgyi magyarázatok azon része, a mely a szereplő személyek lelkiállapotára, jellemére, a cselekményt tovább fejlesztő mozzanatokra vonatkozik.