Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

I. Magyar olvasmányok a gymnasíum felsőbb osztályaiban. Azon jelentősebb újítások között, a melyeket a gymnasiumi tanítás uj terve a régihez képest feltüntet, igen figyelemreméltó a magyar nyelvi és irodalmi oktatás anyagának részben uj beosztása és különösen ezzel kapcsolatban a kötelező olvasmányok megjelelése. Nem mondhatjuk, hogy a régi tanterv és a hozzá készült kitűnő Utasítások nem részesítették elég figyelemben az olvasmányokat; nem ez a szempont tehát az, a melyből az uj intézkedés haladást jelent. Az Utasítások a felső osztályok havi óraszámának két harmadát szánják olvastatásra, egy harmadát elméleti tárgyalásra. Míg azonban a régi tanterv Arany Toldi-iának, Shakspere Coriulanns-ának, Július Caesar-jának megemlítése mellett a többi olvasmányokra vonatkozólag csak általános útmutatásokkal szolgál, addig az uj tanterv egyenesen megjeleli az olvasandó műveket vagy legalább a szerzőket. Nincs itt szó azért változhatatlan kánonról, mert hiszen akkor az előbbi állapotokhoz képest haladásról nem beszélhetnénk. A tanterv egyes kifejezései egyenesen válogatásra utalnak és épen így szabad kezet hagynak arra nézve is, hogy mely olvasmányok legyenek iskolaiak, melyek háziak. A szellem, a mely az olvasmányok összeállítását irányította, félreismerhetetlenül a nemzeti szellem, de egyúttal liberális szellem is oly értelemben, hogy irányt jelelve, nagy korlátok között érintetlenül hagyja a tanárnak azon szabadságát, a mely a siker érdekében mindig feltétlenül szükséges. .Szóval: szeretem az olvasmányok összeállítását inkább directiv, mint preceptiv jellegű intézkedésnek tartani és ez a felfogás vezeti tollamat, a mikor most a felsőbb osztályok (IV—VIII.) olvasmányait akarom tisztán didaktikai szempontból megbeszélés tárgyává tenni. Nem tudom, vájjon már készülnek-e és az 1*