Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

4 általam kifejezett felfogás szerint készülnek-e az uj tantervhez uj utasítások ? Nem czélom, hogy ezek elébe vágjak, legfeljebb csak a dologra Vonatkozólag gondolatokat akarok ébreszteni azzal, hogy legjobb belátásom szerint és tapasztalataim alapján az iskolai és házi olvasmányok kezelését illetőleg bizonyos eljárási módokat körvonalazok. I. Mindenekelőtt bizonyos általános szempontokat akarok megvilágítani úgy az olvasmányok beosztására, mint azoknak módszeres kezelésére vonatkozólag. Nem terjeszkedem ki a három alsó osztály olvasmányaira. Ezek a nyelvtani oktatással kapcsolatban az értelem fejlesztésének, a látókör szélesítésénél-: állanak szolgálatában és így maga a dolog természete megszabja kezelésüknek módját. A felsőbb osztályok (IV.—VIII.) olvasmányai természetük és czéljuk szerint három csoportba foglalhatók. Az első csoportot alkotják a stilisztikai olvasmányok, melyeknek alaki és szerkezeti elemzésével bizonyos általánosabb elveknek, régi terminusokkal élve: az inventio, dispositio és elocutio tanainak megismertetését czélozzuk. A második csoport olvasmányai az egyes műfajok sajátos jellemvonásaira és különbségeire irányítják a figyelmet, kapcsolatban a retorika és poétika tanításával. Végül a harmadik csoport olvasmányai az irodalomtörténet tanítását kívánják előmozdítani és így részint oly munkákból telnek ki, a melyekben egyes korok főirányai és egyes jeles írók legjellemzőbb sajátságai tükröződnek le, részint pedig olyanokból, a melyek egyes korok, írók, remekművek jellemzésével foglalkozván, közvetetlenűl egészítik ki az iskolai fejtegetéseket. — A mi ezen csoportoknak az osztályok között való megoszlását illeti, a régi tanterv szerint a stilisztikai olvasmányok tárgyalása a IV. és V., a prózai és költői műfajokat megismertetőké a VI. és VII., végül az irodalomtörténetieké a VIII. osztály feladata volt. Azonban uj tantervünknek azon eléggé alig helyeselhető intézkedése, a mely az irodalomtörténet tanítását a VII. és VIII. osztályok között megosztotta, e részben jelentékeny változásokat idézett elő. A negyedik osztály régi anyaga: a szorosan vett stilisztika, az elocutio tana, megmaradt ezután is, azonban a dispositio és inventio tana — a mely eddig szerkesztésiem néven az V. osztály külön anyaga volt — mint alapvető ismeretanyag a retorikához járult és ezzel együtt lett az V. osztály anyagává. A VI. osztály feladata lett azután a poétika tárgyalása. Ez az intézkedés már magában véve is bizonyos szem elől nem téveszthető következményekkel jár az olvasmányok kezelését illetőleg, azonban még fontosabb c szempontból egy másik lényegbe vágó változ-