Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

18 képzelet. Ez a lényeges különbség költői és prózai művek között, e mellett a külső forma mellékes. Következetesek maradhatunk előbbi felosztásunkhoz, a mennyiben nem kizárólagos forrása ez a költői műveknek, épenúgy nem, mint nem volt kizárólagos forrása a történetieknek a tanúságtétel, a szónoki és értekező műveknek az okoskodás. A költő is meríthet 1. tapasztalásból, 2. tanuságtételből (történelmi költemények), 3. okoskodásból (tanító költemények) és e mellett az érzelmek világából, azonban főforrása 4. a képzelet, oly értelemben, hogy ez még az előbbi forrásokból merített anyagot sem hagyja meg a maga mezítelen valóságában, hanem átalakítja, megeszményíti. íme, a kiinduló pont a költői műfajok tárgyalásához! Nincs itt szükségünk elvont fejtegetésekre az cszményítésről. Elolvastatjuk az iskolában Arany Vojtina Ars poétikáját, majd a költő átalakító munkájának közvetetlen szemléltetésére, a conceptio és compositió tanulságos megvilágítására, összehasonlítjuk — itt van az igazi he'Iye, — Ilosvai és Arany Toldijának egyes részleteit, avagy elolvastatjuk összehasonlítás kedvéért Tinódinak Szondi hősi haláláról szóló krónikás előadását Erdélyi (Szondi D végeiben), Czuczor (Szondi) és Arany (Szondi két apródja) azon költeményeivel együtt, a melyeknek forrásúi Szolgált. Tanulságos lehet még, mint házi olvasmány, a Szilágyiról és Hajmásiról Szóló XVI. századbeli história (Szendrői névtelen) összehasonlítása a megfelelő székely néphalladával és Gyulai meg Vörösmarty Szilágyi és Hajmási cz. költeményével. Ezen bevezető tárgyalások után Csoportokba foglaljuk a költői műfajokat. A két főcsoport lesz: I. Alanyi költészet. II. lárgyi költészet. Az első csoport két részre válik: 1. Érzelmi költészet (szorosabb értelemben vett Urai k.) 2. Értelmi k. (gondolati költemények). — A második főcsoport szintén két részre osztható fel: 1. Leiró költészet. 2. Eseményes költészet. Ez utóbbinak két ága: a) Epikai költészet b) Drámai költészet. Kezdjük az alanyi költészet ismertetésével. Az alanyi költészet ismertetéséhez a tanterv nem egyes műveket, hanem a magyar líra legkiválóbb képviselőit sorolja fel. Maga ez a felsorolás (Balassi, Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Arany, Tompa, Petőfi) ismét utal az irodalomtörténetre, a melynek érdekét minden műfaj tárgyalása után egy kis összefoglaló áttekintéssel is szolgálhatjuk. Az elemzésnél — mivel most lírai költemények elemzése a VI. osztályban egészen uj dolog, — mindenekelőtt bizonyos általános szempontokat (tárgy, tartalom, alapeszme, szerkezet) emelünk ki, a melyek mindenféle költemény elemzése alkalmával figyelembe veendők. Ezek után következnek aműfaj sajátos természetére vonatkozó fejtegetések. Megállapítjuk előre az elemzés rendjét, a mely szerint minden költemény elemzése pontokra lesz szedhető, és ezen pontokat a tanulók úgy az iskolai, mint a házi olvasmányaikról való