Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

lí) beszámolás alkalmával feltüntetik. Figyelembe véve azt a szoros összefüggést olvasás és elméleti tárgyalás között, a melyet az V. osztálynál hangsúlyoztunk, néhány jeles példa elemzését összefoglalás alakjában fogja nyomon követni az elmélet. Mikor azután az érzelmi költemények fajait (dal, elégia, ódai költemények) egyenkint elvégeztük, összefoglaljuk közös sajátságaikat; majd mikor a gondolati költemények tárgyalását szintén befejezte egy ily összefoglaló áttekintés, külön megbeszélés tárgyává teszszük azon sajátságokat, a melyek általában meghatározzák az alanyi költészet természetét. így, az egyesről mindig jobban haladva az általános felé, követjük az ismeretszerzésnek egyedül értékes inductiv módszerét. Minden alkalmat felhasználunk arra, hogy bizonyos rendszerbe foglaló táblázatokat készítsünk; ilyenek tüntessék fel az összefoglalások eredményeit. Néhány leíró költemény olvasása után (a melyekről sok mondanivaló nincs) az epikai költemények tárgyalása — a történeti fejlődés rendjét véve tekintetbe — a mondával indul meg. Mondákat elemezve (Népmondák, Tompa mondái) a már említett általános szempontok után felhívjuk a figyelmet mindig arra a bizonyos positív alapra, a melyhez ezeknek szálai fűződnek és másodszor a csodásságra, mint ezen műfaj lényeges elemére. Hogy az eposz tárgyalását előkészítsük, megismertetjük Toldy felosztása alapján a magyar mondákat, és elolvastatjuk az iskolában Arany J. Naiv eposzunk cz. értekezését. Rövid utalás után a világirodalom nevezetesebb naiv eposzaira, áttérünk irodalmunk legjelesebb eposzi alkotásának, a Szigeti Veszedelem-nek olvasására. Legyen ez az olvasás lehetőleg teljes, fordítsunk rá elég időt. Csak azon részeket hagyjuk el, illetve: csak azokat ismertessük meg kivonatban, a melyeknek elolvasása a mű teljes áttérésének és méltatásának szempontjából bátran mellőzhető. Túlságosan kivonatosnak tartom például a Magyar könyvtár kiadását, a mely egész énekeknek csak tartalmát közli. Ha csak ily módon olvastatjuk a művet, nagyon felületes munkát végzünk. Legyünk tekintettel arra is, hogy irodalmunknak ezen nagyszabású remekét az iskola elhagyása után igen kevesen veszik kezükbe, tehát legalább az iskola végezzen alapos munkát akkor, a mikor meg akarja ismertetni. Minden egyes ének tartalmán kívül a hozzáfűzött fejtegető magyarázatról is adjon számot a tanuló. Ez a fejtegető magyarázat pedig egyrészt ölelje fel az eposzra vonatkozó általános tudnivalókat, másrészt emelje ki ezeknek szempontjából a mű jelességeit. Mindjárt az eposz kezdetével kapcsolatban szólunk, például a nagyszerűségről és csodásságról, mint az eposzt általában jellemző sajátságokról, majd ezeket tekintetbe véve kiemeljük egyrészt a költő művészi öntudatosságát, mely a szigeti vár védelméből az egész kereszténységre, szorosabban véve az egész " nem2*