Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1898

6 gyermekeik tanárait, nevelőit, hogy kellő szigorúsággal bánjanak el velük. Ha azután az eredmény nem felel meg az ő várakozásuknak, akkor annak okát nem keresik önmagukban, sem gyermekeikben, sem más körülményekben, hanem egyenesen és kizárólag az iskolának rójják fel, és alkalomadtán a szülői hatalmat a maga teljes mértékében akarják érvényesíteni az iskolával szemben. Igaz, hogy az iskola nevelési intézmény, azonban csak részben felelhet meg e feladatának; mert a szó valódi értelmében csak akkor lehetne azzá, ha a szülők feltétlenül reá bíznák gyermekeiket a szülői jogok és kötelességek egész teljével. Minthogy azonban ez nem történik, azért a jelzett felfogás már magának az alaki (formális) jognak szempontjából is helytelen. Mert a mikor az atya átadja gyermekét az iskolának, ezzel a ténynyel egyúttal arra is kötelezi magát, hogy elfogadja az iskolának intézkedéseit, törvényeit és szabályait, sőt amennyiben körülményei engedik, azt a maga részéről is támogatni tartozik. Hogyan kivánna az iskola intézményének jótéteményeiben részesülni az olyan szülő, a ki korlátozni akarná az iskolát abban, hogy rendeleteinek érvényt szerezzen? Sőt ellenkezőleg oda kell hatnia minden szülőnek, hogy az iskolát az ő működésében segítse, támogassa. Mert sem az iskola nem működhetik sikeresen a szülői ház belevonása nélkül, sem viszont a szülői ház az iskola segítsége nélkül; kölcsönösen kell egymást támogatniok, egymást a munkában segíteniük s csak így remélhető kedvező eredmény. Mindegyiköknek tisztában kell lenni azzal, minő czélt akarnak megvalósítani; ugyanazon egy eszme, egy szellem vezérelje őket munkásságukban, mert e két tényező egymást kölcsönösen kiegészíti a gyermeknek egész emberré nevelésében. Ezen állításnak megvilágítására egy példát hozok fel a természettudományok köréből. — A mozgásnak egyik törvénye igy szól: Minden test azon irányban mozog tovább, a mely felé azt a mozgató erő hajtja. Ha valamely testre két erő hat ugyanazon irányban, akkor az gyorsabban mozog abban az irányban; ha azonban a két erő ellentétes irányban hat valamely testre, akkor azon esetben, ha az erők egyenlők, egymást megsemmisítik és a test helyén marad, ha pedig a ható erők közül az egyik nagyobb a másiknál, akkor a test egy harmadik irányba térve mozog tovább. Igaz ugyan, hogy ezen erőműtani törvényeket nem lehet egész terjedelmükben az ember szellemi életére alkalmazni, mert a gyermek testi és szellemi erőinek fejlődésében kétségkívül fontos tényezők magának a gyermeknek testi és szellemi erői és képességei; azonban nem lehet tagadni, hogy a fejlődés irányára nagy befolyással vannak a külső körülmények, melyek közül legfontosabbak, egyúttal legnagyobb hatásúak azok, melyek a szülői házból és az iskolából indúlnak ki. Ha e kettő különböző