Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1897

78 Megbeszélik a tennivalókat. Majd Irinyi indítványára a »márcziusi ifjakközül, Petőfi lakásán, elkészítik: mit kíván a magyar nemzet? Jókai és Bulyovszky proklamácziót szerkesztenek, ő meg Vasvári izgatottan jártak le és fel a szobában. A proklamáczió kész: 12 pontban szerkesztették össze. Főbb pontjai: Sajtószabadság. Felelős minisztérium Budapesten. Törvény előtt egyenlőség vallási és polgári ügyekbe. Nemzeti-sereg. Viszonos arányos megosztása terheknek és jogoknak. Az úrbériség eltörlése. Magyar és Erdély ország összekapcsolása, stb. Mire visszatértek a kávéházba, már tele volt lelkesedéstől rajongó ifjúsággal: Jókai a proklamácziót olvasta fel, Petőfi pedig elszavalta nemzeti dalát. Azután az egyetemi ifjúsághoz mentek: a lelkes csoport perczről-perezre szaporodott. Fanatikus lelkesedés ragadta azután őket magával . . . Szakadt az eső, mintha örömkönyeket hullatott volna az ég is az immár beteljesülő szép ünnepnapon ! . . . Az ifjúság Landerer nyomdájába ment; Jókai, Vasvári, Vidacs, Petőfi pedig a Censor híre és tudta nélkül a nép nevében lefoglalták a sajtót ; s a 12 pontot s Petőfi nemzeti dalát rögtön nyomni kezdték. A szakadozó eső ellenére mintegy 10000 ember gyűlt a múzeum elé, honnan a közhatározat szerint a városházához mentek, hogy a 12 pontot magokénak vallják a polgárok is. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel, először. . . . Rövid tanácskozás után a polgárság nevében a polgármester aláirta a 12 pontot s az alant álló sokaságnak az ablakból lemutatta. Óriási kitörése a lelkesedésnek! . . . Volt is ok reá, mélyen tisztelt Közönség! Egyetlen birtokunk van édes, drága jóságúi, az Istentől: szellemünk. Megtévedhet olykor-olykor, de törvényeiben örök: szabadnak alkotta az Ég. . . És akkor szabadúlt meg békóitól. Szabadnak lennie, repülnie a szellemnek az ő igaz útjain az örökigazság felé: óh ennél dicsőségesebb győzelem nem lehet! Micsoda bűvös erő kaphat pedig meg egy nagy társadalmat, mikor érzi, hogy örök, megmásíthatatlan jussainak jutott birtokába. Hozzá birtokába — a szelemin felül mindannak, a mi jövendőjének képezte biztos zálogát. Az egyén, az egyes lemondhat mindenről, mi a szívnek mindörökre becses: de nemzetnek, mely rajongni tud minden nagy, nemes után : vétek nélkül tennie nem szabad. Kiesnék egy szem az emberiség lánczolatából, mit pótolni emberi erőnek nem adatott.