Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1897

7 nyekkel megtöltöttük, egyszersmind módot nyújtunk neki arra is, hogy cselekvéseiben a helyes rendet, mértéket megtanulja, a cselekvés helyes módját felismerje, iriaga magának alkosson Ítéletet arról, miként kell eljárnia cselekvésében. Maga ez az ítéletalkotás annál határozottabb, minél élénkebbek a valóságos vagy képzeleti viszonyok, melyekben a növendék akarata megnyilatkozott. Mindennapi ténykedései, melyekben serényen forgolódott, a történelem, az olvasmányok megkapó példái nagyban elősegítik a növendék Ítéletalkotását. A vallás-erkölcsös nevelés pedig támogatja elhatározásában, ítéletalkotásában egyaránt. Szilárd, határozott, erős lesz ítélete. Azonban mindenek fölött legnagyobb hatással van a növendékre a nevelő személyisége. Ezért szükséges, hogy a nevelő erkölcsi tekintetben is mintaképe legyen a növendéknek. Tudjuk ugyanis, hogy mindten, a mit a nevelő tesz, a legnagyobb hatással van a gyermekre. A gyermekben még kevés az ellenálló erő és minél fiatalabb a gyermek, annál inkább indúl nevelője után, tehát annál nagyobb képző hatással is van a gyermeki jellem alakúlására. Az is kétségtelen, hogy az élőpéldával való tanítás mindig erősebben és tartósabban hat, mintha csak szóval törekszünk a gyermek akaratára hatni. Helyesen mondja Zezschwitz: »Ha a Gondviselés szükségesnek látta, hogy az egész emberiség előtt az erényességnek konkrét képe ragyogjon a Megváltóban, mennyivel inkább szükséges, hogy az ifjú- és gyermekkor előtt minden erény személyesen megtestesülve lebegjen.« Ezért kell, hogy a nevelő feddhetetlen erkölcsiségű legyen. Mert könnyű lesz így a gyermeknek megalkotnia a helyes elvet cselekvéseiben. A helyes, a szilárd, ingatlan elv a cselekvésben a jellem lényege. A cselekvés elve és a cselekvés különböző módjai között szoros összefüggés van. Arra kell ennélfogva törekednünk, hogy minél szorosabb kapcsolat jöjjön létre az életbölcseség, a gyakorlati érzék, ezeknek eszközei és a lelkünk előtt lebegő czélok között. Az akarat sokféle irányát a személy egysége kapcsolja össze és őrzi meg az ellenmondásoktól. A sokirányú érdeklődés termékeny talaja lesz a gyermeki léleknek, mely tele van csírákkal, gyökerekkel Belőlük bőségesen fakadnak fel a cselekedetek különböző formái. Közöttük a legfőbbet említem itt, melyben a jellemképzés sajátos czélja gyökerezik: a vallásosságot. A vallásos érzelmek nem hagyják el az embert a szerencsétlenségben. Belőlük csíráznak föl a vallás vigasztalásai, melyek reményt nyújtanak a növendéknek a jövőre és minden félelmet kiűznek lelkéből; belőlük fakadnak föl az erkölcsiség mindennemű, derék tettei. A növendék cselekedeteinek különböző formái között az érdekelje legjobban a nevelőt a jellemképzésben, melyben a növendék szíve, akarata kialakúl. Mert a szoros értelemben vett nevelés arra törekszik, hogy a növendék akarata